A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)
Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Adalékok Hajdú megye dualizmuskori népoktatásához 1892-1918
ségi iskolát 1—1 tanítói állással s így oldódott meg 86 mindennapi tanköteles iskoláztatása 1907-ben. Ugyancsak ebben az esztendőben magánjelleggel megnyílt a Lichstein uradalom Görög-tanyai elemi iskolája is. Hajdúdorogon a szállásföldi tanyai lakosok 65 tankötelesének iskolába járását az 1911-ben megnyitott osztatlan állami elemi biztosította.18 A tanfelügyelő éves beszámolója alapján összeállított alispáni tanügyi jelentések számot adnak a tankötelesek létszámáról, és iskolába járásáról, az iskolák számáról, azoknak jelleg szerinti megoszlásáról, a tanítókról19 (1. sz. melléklet). Az általunk összeállított kimutatásból megállapíthatjuk, hogy évek során átmenetileg sikerült a beiskolázási arányokat javítani, olykor az iskolák számát gyarapítani, a tanítói kinevezéseket nagyobb arányban növelni, de két évtized távlatában sem lehetett a népoktatás ügyét megnyugtatóan rendezni. A világháború éveiről nincsenek adataink, de a különböző jelentések elemzése során megállapíthatjuk, hogy a háború csak tovább rontotta a népoktatás helyzetét és minden vonatkozásban visszaesést jelentett. A népiskolák tartalmi munkája Az Eötvös József által 1869-ben kiadott népiskolai tanterv lényegében 1905-ig meghatározta az oktatás tartalmát. A Tiszántúli Református Egyház- kerület népiskoláiban az egyházkerület által kiadott tanterv és az 1889-ben megerősített népiskolai szervezet szolgált alapul az iskolák rendjének, szervezetének kialakításánál. Minthogy Hajdú megye népiskoláinak döntő többsége a Tiszántúli Református Egyházkerület felügyelete alatt állt, tanulmányunkban részletesebben a református iskolák tanügyi kérdéseivel kívánunk foglalkozni. A népiskolai szervezet szerint a Tiszántúli Református Egyházkerület népiskoláiban az intézkedés joga az egyházkerületi, egyházmegyei közgyűlést és a helyi egyháztanácsot illeti. E jogot az egyházkerület a népiskolai tanügyi bizottság; az egyházmegye az egyházmegyei tanügyi bizottság, az egyháztanács pedig az iskolaszék útján gyakorolta. Az iskolaszék tagjait az egyháztanács választotta 3 évre. Létszáma a helyi körülményektől függően 5—20 tagból állt. Elnöke a helybeli lelkész. Az iskolaszék az egyháztanács nevében vezette az egyházközség oktatási ügyét, ellenőrizte a gyermekek iskolába járását és a tanítást, átvizsgálta a tanító által készített órarendet. Canonica visitatiók alkalmával az iskolaszék elnöke tájékoztatta az esperest és a felmerült kérdésekben felvilágosítással szolgált. Az egyházmegyei tanügyi bizottság tagjait az egyházmegyei közgyűlés választotta 6 évre. Tagjai között helyet kaptak lelkészek, világiak és tanítók. Az egyházmegyei tanügyi bizottság az egyházmegye iskolai ügyeiben a közgyűlés megbízása alapján járt el. Munkájáról az egyházmegyei közgyűlésnek évenként beszámolt. Feladatai közé tartozott az iskolák látogatása, a jelentések és statisztikai kimutatások összeállítása. Az egyházkerületi népiskolai tanügyi bizottság — melynek elnökét és tagjait az egyházkerületi közgyűlés választotta — az egyházkerület megbízása 18 Szoboszlay S.: i. m. 243., 53—58. és 107. old., valamint HBmL. IV. B. 910/b. — III. 647/1915 alapszám 19 Alispáni jelentés Hajdúvármegye .........évi állapotáról Db., 1893—1916. az 1892—1915. évi anyag alapján. 47
