A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)

Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Adalékok Hajdú megye dualizmuskori népoktatásához 1892-1918

iskolalátogatásai során a tanítási módszert, a tartalmi munkát helyezi előtérbe. „Elismeréssel fogadom ugyan a jó eredményt, bármely tanítási móddal érte az iskola el, de általánosságban irányadónak, megközelítendő célpontnak az induktív foglalkoztató nevelés-oktatás módot tekintem s erre vonatkozással fogom a tanítást megítélni.”5 A tartalmi munka mellett hamarosan tapasztalnia kellett, hogy Hajdú megye 20 községében és 4 pusztáján ugyan 82 iskola 117 tanteremmel várta a tanköteleseket, ezek ellenére „nyolcadfélezer tanköteles nem jár iskolába a megye területén” s tudatlanul nőnek fel a népoktatási törvény általános tankötelezettséget kimondó korszakos rendelkezésének negyed- százados jubileuma után is. Különös tehertételt jelentett a tanyán lakó gyermekek beiskolázása, miután hiányoztak a tanyai és egyéb külső birtokokon az iskolák. 1895. január 17-én felhívással fordult Hajdú vármegye nagybirtokosaihoz, közbirtokosságaihoz és tanyai birtokosokhoz s ecsetelte a tanyai iskolák felállításának égető szükségességét.6 Felemlítette, hogy míg megyénkben összesen 6 tanyai iskola van, Heves megye felényi pusztabirtokán 21 iskola biztosítja a tanulási lehetőségeket. A tanfelügyelő az iskolafenntartási adó helyett önálló tanyai iskola alapítására serkentette szíves szavakkal a birtokosokat, sajnos, kevés eredménnyel. Zichy Géza gróf földbirtokos tetétleni uradalmában nyílt 1896 táján magánjellegű iskola, de 1912-ben a VKM államivá nyilvánította, míg a tiszacsegei Kismajorban községi jelleggel ugyan, de özv. Okányi Schwarcz Sámuelné földbirtokos áldozatkészségéből vált lehetővé 72 növendék iskoláztatása 1896. szeptember 1-től. A tanfelügyelő nem találta megoldottnak Hajdúdorogon a református és izraelita növendékek iskoláztatását, mivel kis létszámuk miatt önálló intézményük nem volt, s emiatt a görög katolikusok amúgy is túlnépes iskolájában kaptak helyet. Megoldást a községi iskola felállítása hozott 1896-ban.7

Hajdú megye népiskolái döntő többségükben a Tiszántúli Református Egyházkerület felügyelete alatt álltak. A községek részben a Debreceni, nagyobb számban az Alsószabolcs-Hajdúvidéki Egyházmegyéhez tartoztak. Az iskolák fenntartása, a tanítók fizetésének biztosítása gondot jelentett az iskola- fenntartó ref. egyházközségek számára, s anyagi erők hiányában fejlesztésük sem haladt a kívánt mértékben. „Egyházunk a lefolyt 30 év alatt anyagi erejének legnagyobb részét a népiskolák kiépítésére fordította, e rendkívüli áldozat- készség azonban ma már anyagi erejét kimerítette. Az egyház ma is szereti iskoláit, de nincs pénze. Ez az oka, hogy az általa vezetett iskolák is jó részben fogyatékos felszerelésűek, tehát csak a keret van meg, a tartalom hiányzik” — állapította meg az 1897. évi tanügyi bizottsági jelentés.8 Kevés a tanterem, emiatt túlzsúfoltság van, több helyen 150—200 között váltakozik a létszám s a kényszeriskoláztatás ellenére oda jutott az egyház, hogy vissza kell utasítani az iskolába járni akaró gyermekeket. Hajdú vármegye Közigazgatási Bizottsága az iskolák túlzsúfoltságára tekintettel 1899-ben megkeresést intézett több egyházhoz az iránt, hogy új tantermek biztosításáról, új tanítói állások szervezéséről gondoskodjék. Az egyházmegyei közgyűlés — elismerve a felvetés jogosságát — engedélyt adott az érdekelt egyházaknak arra, hogy az 1893. évi 26. te.

5 TREL I. 31/h. 35. — Tanfelügyelői iratok

6 Uo7 Hajdú vármegye és Debrecen sz. kir. város népoktatásügye. Összeállította: Szoboszlay Sándor Bp., 1928. 236., 245., 104. és 208. old.

8 TREL Az Alsószabolcs-Hajdúvidéki egyházmegye közgyűlési jkve 1897. No. 36. (Továbbiakban: A—H em. kgy. jkv.)

44