A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)

Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Adalékok Hajdú megye dualizmuskori népoktatásához 1892-1918

ADALÉKOK HAJDÚ MEGYE DUALIZMUSKORI NÉPOKTATÁSÁHOZ 1892—1918

Mervó Zoltánná

Az 1867-ben megkötött kiegyezés, bár elsősorban a magyar uralkodó osztályok számára jelentett előnyöket, kedvezően hatott az ország gazdaságitársadalmi fejlődésére.

A népoktatás területén a kiegyezés után az 1848 óta megoldatlanul maradt kérdésekre keresett megoldást Eötvös József, aki az új kormányban a vallás- és közoktatásügyi tárcát kapta. Eötvös szomorú iskolai viszonyokat talált az országban. Kétezer községben hiányzott az iskola s 1 200 000 gyermek maradt iskolázatlan. A tanítók jó része képesítés nélküli, fizetésük nyomorúságos, az iskolai épületek jelentős része oktatás céljára alkalmatlan. Mint Eötvös jellemzi: „Szegénység, elmaradottság mindenütt.”1

E történelmi körülmények között született meg az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk, népoktatásunk alaptörvénye. A törvény hiányai ismeretesek, ezek ellenére is csodálatosak előnyei. Biztosítja a tanulás szabadságát, kimondja a művelődés megszerzésének jogi egyenlőségét azzal, hogy iskolát nyithat és tarthat fenn minden jogi személy. Eötvös József nemzetünk művelődésének szerves alkotórészévé emelte a népiskolát, de a népoktatást véleménye szerint „csak az egész nemzet munkája virágoztathatja fel. A szülők összességének működése szükséges ahhoz, hogy a művelődés általánossá lehessen.”1 2

A népoktatási törvény elfogadása után a miniszter nagy erőfeszítéseket tett annak végrehajtásáért: megszervezte a tanügyigazgatást, elkészíttette a népiskolák tantervét, gondoskodott tankönyvek és segédeszközök kiadásáról.

Korábbi dolgozatunkban már vizsgáltuk a népoktatási törvény végrehajtásának Hajdú megyei vonatkozásait Kiss József tanfelügyelő működése idején3 (1872—1891), most a dualizmus válságának, a Monarchia alkonyának időszakát tekintjük át.

Kiss József halála után a VKM 1892. január 15-én Háromszék vm. kir. tanfelügyelőjét, Eötvös Károly Lajost nevezte ki Hajdú megye tanfelügyelőjévé.4 1892. március 8-i „Beköszöntő”-jében nyilvánosság elé tárta a tanügyigazgatással kapcsolatos elképzeléseit, követelményeit. Kifejezésre juttatta, hogy

1 Az adatokat közli: Néptanítók Lapja 1918. 5. sz. 12—13. old.

2 Uo. és Köte Sándor: Közoktatás és pedagógia az abszolutizmus és a dualizmus korában (1849— 1918) Bp„ 1975

3 Mervó Zoltánná: A Hajdúkerület, majd Hajdú vármegye népiskoláinak fejlődése Kiss József tanfelügyelő működése idején. In: Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve VII. (Szerk.: Gazdag István) Db. 1980. 19—31. old.

4 TREL Egyházkerületi közgyűlési jkv. 1892. No. 45.

43