A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)
Levéltártörténet - Gazdag István: Fejezetek Bihar vármegye levéltárának feudális kori történetéhez
FEJEZETEK BIHAR VÁRMEGYE LEVÉLTÁRÁNAK FEUDÁLIS KORI TÖRTÉNETÉHEZ Gazdag István Mezősi Károly Bihar vármegye 1692-i összeírása alapján joggal állapíthatta meg a következőket . .a vármegye a török uralom megszűnésekor a pusztulás jegyében jelenik meg előttünk. Még Nagyvárad visszafoglalása után sem érkeztek el mindjárt a településre, új otthonépítésére, a népesség erősödé- désére alkalmas nyugodt idők”.1 Sőt a lakosságot további súlyos csapások érték: 1693—95-ben a tatárok dúlták fel az alig-alig magához térő vármegyét, 1704-ben a rácok törtek különös kegyetlenséggel a lakosságra, 1717-ben ismét a tatárok dúlták fel az otthonokat. Az országban dühöngő pestishalál sem kerülte el a vármegyét, 1710-ben számos áldozatot szedett. „Új élet csak lassan indult, nehezen vert gyökeret a pusztulás helyén.” A megpróbáltatás századai nemcsak a jobbágynépességet, a katonáskodó kisnemeseket és hajdúkat pusztították, hanem igen csak megtizedelték a vármegyei vezetésben szerepet játszó birtokos nemességet is. Ilyen körülmények között rendkívül lassan, akadozva indult be a vármegye élete, közigazgatási tevékenysége, alakulhatott meg újra a levéltár. Bihar megye történetének kiváló kutatója, ismerője Jakó Zsigmond írja: „A Tiszántúl legnagyobb megyéjének középkori múltja az írásos emlékeket ért rendkívüli pusztulás és a megmaradt levéltárak szétszóródása következtében alig ismeretes.”1 2 A fentieket igazolja, hogy Bihar megyének a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban levő feudális kori iratanyaga meglehetősen hiányos.3 Mindezek alapján érthető, hogy csupán kísérletet kívánunk tenni a megyei levéltár feudális kori történetének vázlatos feltárására. A vármegyék levéltárai a XVI. században az alispánok, a nótáriusok személyes őrizetére és kezelésére voltak bízva. Az iratanyag növekedése következ1 Mezősi Károly: Bihar vármegye a török uralom megszűnése idején (1692). (Településtörténeti Tanulmányok 1. sz. Bp., 1943. 230—231. old. Bihar megye újraindulását Dávid Zoltán kötetünkben megjelent tanulmánya (Bihar megye népessége 1692-ben) más megvilágításba helyezi. Véleményünk szerint Dávid Zoltán korrekciója indokolt — de a török kiűzése utáni általános helyzet Mezősi tollából elfogadható. 2 Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt. (Település- és népiségtörténeti értekezések. 5. sz.) Bp., 1970. V. old. 3 A Hajdú-Bihar megyei Levéltár őrizetében levő bihari fondok: Bihar vm. Nemesi Közgyűlésének iratai 1631—1848. (—1871), Bihar vm. II. József-féle közigazgatásának iratai 1786—1790., Bihar vm. alispáni iratai 1824—1848., Bihar vm. adószedőjének iratai 1552—1849., Bihar vm. Számvevő Törvényszékének iratai 1847—1848., Bihar vm. Törvényszékének iratai 1699—1848. (—1865), Bihar vm. Rendkívüli Fenyítő Törvényszékének iratai 1739—1819. (—1830), Bihar vm. II. József-féle Törvényszékének iratai 1787—1790., Bihar vm. Alispáni Bíróságának iratai 1836— 1848., Bihar vm. Levéltárának iratai 1751—1848., Vármegyei tisztviselők és ügyvédek után maradt iratok levéltári gyűjteménye 1552—1848., Bihar vm. felekezeti anyakönyveinek gyűjteménye 1783—1848. 191
