A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)
Források - Karsai Elek: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány az angol és az amerikai levéltárak forrásainak tükrében
Eredeti, géppel írt tiszt ázat, R. Coe másodtitkár saját kezű aláírásával. — NA — RG 59 Records of the State Department — 864.01/1—945 — Macartney jelentése másolatát megküldték Casertába. — Az iraton utasítás: „Szigorúan bizalmas.” 16-1. A 16. sz. irat melléklete: Carlyle A. Macartney: Memorandum az új magyar Ideiglenes Kormányról December 22-én a szovjet rádió hívül adta, hogy Magyar Ideiglenes Nemzetgyűlés alakult Debrecenben. Úgy látszik, hogy ez különböző tényezők erőfeszítéseinek eredményeként jött létre. A szovjet híradás úgy szólt, hogy a kezdeményezés december elején Debrecen polgármesterének, dr. Vásáry Istvánnak a vezetése alatt álló helyi személyiségek egy csoportjától indult ki. Más híradások hasonló tevékenységekről számoltak be Szegedről, Kelet-Magyar- ország második legnagyobb városából: amennyiben ezek a jelentések megfelelnek a valóságnak, a két mozgalom hamarosan egyesült, mivel a két város kiváló személyiségei egyesítették erőiket a későbbi események során. Továbbá, fontos szerepet játszott ugyancsak a Moszkvából hazatértek egy csoportja, lévén tagjai annak a delegációnak, amelyet Horthy tengernagy múlt szeptemberben fegyverszünetet kérni küldött el és azok a magasrangú tisztek, akik Horthy október 15-i proklamációja után átmentek a szovjetekhez. Német hírforrások jelentették, hogy Miklós, amint elért Debrecenbe, már november 2-án1 kormány- alakításba kezdett. Ezek az emberek nyilvánvalóan Moszkva jóváhagyásával működtek, és indokolt a feltevés, hogy terveiket egyeztették a szovjet illetékes tényezőkkel, akik személyüket és működésüket azután nyilvánosságra hozták és magasztalták. A delegáció két tagját — Faragót és Telekit — és két magasrangú tisztet — Miklóst és Vöröst — később bevonták a kormányba. Mint jelentették, „demokratikus irányvonal”-nak megfelelő választásokat tartottak a felszabadított Magyarországon december 13—20. között. A 230 képviselőt, akik „minden demokratikus pártot, a szakszervezeteket, városi és vidéki törvényhatóságokat, helyi nemzeti bizottságokat, a paraszt szövetségeket, iparegyesületeket és más nyilvános szervezetet képviseltek”, titkos szavazás útján választották meg. A választás módszere nem teljesen világos, de úgy tűnik, mintha a kiválasztott szervezetek, éppúgy mint a helyi hatóságok esetében követelmény volt, hogy maguk válasszák meg saját képviselőiket. Ez a rendszer folytatása lenne a hagyományosan alkalmazott magyar felsőházi és képviselőházi parlamenti választási rendszernek. Úgy mondják, hogy öt politikai párt képviseltette magát: a szociáldemokraták, kisgazdák, a kommunisták, a nemzeti parasztpártiak és a Polgári Demokrata Párt. Ezek közül az első kettő régi párt, az utolsó parlamentben csekély mértékű képviselettel rendelkeztek, de kétségtelenül erős befolyásuk volt a tömegek között. A kommunisták működése 1920 óta meg volt tiltva, de földalatti létezésük köztudomású volt. Előzetesen semmit nem lehetett hallani a „Nemzeti Parasztpárt”-ról, és a „Polgári Demokrata Párt” elnevezés a különféle progresszív polgári pártok bármelyikét jelentheti, amelyek közül a legjelentősebb általánosan úgy ismert mint Liberális Párt. De ez lehet egy új alapítás is. Másik változat a „Nemzeti Tömb” (Konzervatívok és Szabadelvűek) elnevezése. 168
