A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)
Források - Karsai Elek: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány az angol és az amerikai levéltárak forrásainak tükrében
10. sz. Tegnap este a külügyminiszter, a vele folytatott beszélgetésem során kijelentette, hogy a román kormány alapvetően érdekelt a magyar ideiglenes Kormánnyal Moszkvában folyó tárgyalásokban. Emlékeztetett arra, hogy Románia szintén háborúban áll Magyarországgal és a budapesti fronton 14 hadosztállyal képviselteti magát. Azt mondta, úgy véli, e tény miatt Romániának az egyszerű megfigyelőénél aktívabb szerepet kellene nyerni a tárgyalásokon. Ez Berrytől a 10. sz., ismételve Moszkvának mint 3. sz. Több román felelős személy úgy érzi, mondta Viqoianu, hogy a szovjeteknek szándékukban áll „ugyanazt a nótát fújni” Erdéllyel, mint a németek tették. A nácik, persze, Erdélyt csaléteknek használták mindkét ország számára, hogy mindkettő háborús erőfeszítéseit felerősítsék Oroszország ellen. Most egyes románok attól félnek, hogy Észak-Erdélyt a politikailag a „leginkább baloldali” országnak adják. Félelmük megerősödött Teleki grófnak a BAA által legutóbb közzétett cluji beszéde miatt, amelyben [Teleki] Észak- Erdélyben, Kolozsvárott —* szovjet hivatalos körökkel egyetértésben — magyar közigazgatást javasolt, a rendőrség, a csendőrség és a vasutak magyar ellenőrzésével. Berry Géppel írt másolat. — NA — RG 59 Records of the State Department — 864.01/1—445 A távirat 1945. január 4-én 14 óra 40 perckor érkezett Washingtonba. A táviratot a számjelosztály átadta a külügyminiszternek, a másolatot megküldték a moszkvai amerikai nagykövetségnek. Mint az egykorú megbízható forrásanyagokból kitűnik, a szovjet diplomácia Erdély kérdésében, amelytől oly nagyon tartott a bukaresti külügyminisztérium, sem akkor, sem 1946-ban nem tett biztató ígéretet Magyarországnak. A magyar kormányküldöttség 1946. áprilisi tárgyalásain szóba került az erdélyi kérdés, de semmi nem történt azon túl, hogy „Sztálin elismerte, hogy a román fegyverszüneti szerződés, amely úgy rendelkezett, hogy Erdély vagy nagyobbik része Romániához tartozik, jogalapot nyújt a magyar területi igény előterjesztésére a békekonferencián.” (Balogh Sándor: A népi demokratikus Magyarország külpolitikája 1945—1947. Kossuth 1982. 164. old.) — Gyöngyösi külügyminiszter a parlament külügyi vitájában ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a magyar területi igény „Moszkvában nemhogy támogatásban, de még csak biztatásban sem részesült”. (Ugyanott 174. old.) 15. Washington, 1945. január 4. A State Department távirati utasítása a párizsi amerikai nagykövetségnek az Ideiglenes Kormány elismerésének kérdéséről Sürgős __ Titkos Az Egyesült Államok kormánya nem létesített semmiféle kapcsolatot (idézőjel kezdete) „Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormányával” (idézőjel vége), melynek élén Miklós tábornok áll. Önnek tehát azt kell válaszolnia Bindernek,1 hogy nincs abban a helyzetben, hogy továbbítsa üzenetét ezen szervnek. (REURTEL január 1. 13 óra) 166
