A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)

Források - Karsai Elek: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány az angol és az amerikai levéltárak forrásainak tükrében

A tizenkét miniszteren kívül számos államtitkárt is kineveztek. Ebben a csoportban csak egy nevet közöltek, dr. Balogh Istvánét, aki a „Minisztertanács Államtitkára” rangját kapta meg. (Ez azt jelenti, hogy az államtitkár valószí­nűleg a miniszterelnök hivatalához kapcsolódik.) Baloghot puhatolózás alap­ján azonosították mint a MÉP (kormánypárt) tagját, debreceni parlamenti képviselőt, gazdasági tanácsost és a magánéletben mint földbirtokost.b Az előbbi életrajzi információk megerősítik a moszkvai rádió közléseit, hogy a Debreceni Kormány „magában foglal vezető magyar katonai személye­ket ... párton kívüli közéleti és tudományos figurákat, volt parlamenti képvi­selőket és a magyar demokratikus pártok képviselőit.”1 Az új kormány legjel­lemzőbb vonása társadalmi hagyományokhoz való erős ragaszkodás és a kon­zervatív polgári elemek túlsúlya. A tizenkét miniszterből csak négyen vannak, akik nem polgári származásúak és ezen négy közül is csupán egyről mondják, hogy ortodox kommunista. Ebben a vonatkozásban a debreceni kormány ha­sonlít azon kormányok mintájához, amelyek a többi csatlós országban alakul­tak ki, miután a Szovjetunió legyőzte őket. II. Az Ideiglenes Kormány alkotmányos helyzete A moszkvai rádió december 24-én közvetítette az új magyar kormány első nyilatkozatát. E dokumentum bevezetése meghatározza azokat az okokat, amelyek az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakításához vezettek, éspedig azt, hogy „az ország vezetés és kormány nélkül maradt, akkor, amikor a nem­zet alapvető érdekei ismételten azt követelték, hogy a kormány gyeplőit erős kézbe kell tenni és az országot ki kell vezetni abból a katasztrófából, amelybe a Németországgal való szövetség taszította. ... Ez a mélységes nemzeti válság indította a magyar hazafiakat arra — tekintet nélkül pártállásukra és társadal­mi helyzetükre —, hogy egyesítsék erőiket hazájuk megmentésére.”2 Egy TASSZ-közlemény szerint ezek az emberek létrehoztak egy „előkészítő csoportot” december elején az orosz kézben levő Debrecen városában, dr. Vá- sáry Istvánnak, a volt polgármesternek és kisgazdapárti parlamenti képviselő­nek a vezetése alatt. Ez az „előkészítő csoport” felhívást intézett a magyar nép­hez, hogy válasszon küldötteket egy Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. Ennek a felhí­vásnak az alapján a választásokat megtartották az oroszok által megszállt ma­gyar területen december 13. és 20. között.3 Kétszázharminc küldöttet választottak a „városi és falusi önkormányzati testületek, paraszt szövetségek, szakszervezetek, ipari, kereskedelmi és kézmű­ves társaságok, szövetkezetes és kulturális, valamint más társadalmi szerveze­tek.”4 A Nemzetgyűlés első ülését Debrecenben december 21-én tartotta és megválasztotta három tagból álló elnökségét. Dr. Mesei Zsedényi Bélát, aki a politikai tudományok és nemzetközi jog professzora a Magyar Evangélikus (Lutheránus) Jogtudományi Akadémián az oroszok által megszállt Miskolcon, és a Tiszai Evangélikus Egyházmegye világi főjegyzője, választották elnökké; dr. Sántha Kálmánt, a Debreceni Egyetem elme- és idegkórtani professzorát és dr. Juhász-Nagy Sándort (kiről azt mondják, hogy Károlyi grófnak volt ba­rátja), ki a Kisgazda Párt tagja és a Magyar Református (Kálvinista) Egyház Tiszántúli Egyházmegyéjének főjegyzője, választották alelnökké. December 22-én tartották meg a második ülést, ahol egy „politikai bizottságot” válasz­tottak.5 157

Next

/
Thumbnails
Contents