A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)
Források - Karsai Elek: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány az angol és az amerikai levéltárak forrásainak tükrében
ahonnan a Vörös Hadsereg kiverte a Wehrmacht erőit és a még velük harcoló magyar egységeket, a szovjet katonai parancsnokok és politikai tisztek szigorúan ragaszkodtak ahhoz az irányelvhez, hogy nem engednek semmiféle változtatást Magyarország gazdasági és társadalmi rendszerében,2 nincs szó tehát az 1919-es proletárdiktatúra megismétléséről, ugyanakkor Moszkvában folytatták a tárgyalásokat a Moszkvai Magyar Küldöttséggel és a hozzájuk csatlakozott, 1944. október 16-a után átállt tábornokokkal — egy új „demokratikus központ” létrehozásáról,3 mely képes Magyarország háborús részvételét az antifasiszta koalíció — és a magyar nép — érdekeinek megfelelően megváltoztatni. Ami a brit álláspontot illeti: a Foreign Office egyfelől megnyugvással vette tudomásul, hogy a német és nyilas uralom alól felszabadult területeken a szovjet hatóságok nemcsak hogy helyreállítják a polgári szabadságjogokat, de biztosítják az 1944. szeptember 23. előtt létezett közigazgatási rendszer működését, az új népi szervekben, elsősorban a nemzeti bizottságokban pedig minden demokratikus párt részvételét, másfelől nem csekély meglepetéssel észlelte, hogy illetékes szovjet tényezők Moszkvában „készek arra, hogy felhasználják Horthy tábornokait és nevében propagandát fejtsenek ki,4 magának Horthy nevének használatát „a Magyarországgal szemben követett szovjet háborús politikai stratégia legérdekesebb megnyilvánulásá”-nak tartották.5 A State Departmentben 1944. október 15-e után az alábbi álláspont alakult ki: mivel az Egyesült Államok „csak vissza-visszatérő európai hatalom”, azaz csak akkor lép fel fegyveres erővel Európában, ha brit szövetségesének létfontosságú érdekeit veszély fenyegeti, addig, míg csapatai Európában tartózkodnak, önálló politikát csinál. Ha a brit érdekek veszélyeztetettsége megszűnik, az amerikai csapatokat visszavonják Európából, és azután amerikai politikát „a brit szövetséges jószolgálatai útján kell végrehajtani”. E politikai irányvonal Magyarországra való alkalmazása azt jelenti, hogy „azt a politikai célt kell kitűzni, hogy megtörjék az uralkodó csoport hatalmát és létrehozzanak egy demokratikus, területi revízióra nem törekvő rendszert. Ha a három nagyhatalom jól megtervezi és következetesen végrehajtja ezt a politikát, ez nem2 Felszabadulás. 1944. szeptember 26.—1945. április 4. Dokumentumok hazánk felszabadulásának és a magyar népi demokrácia megszületésének történetéből. Szikra, Budapest, 1955. 5. old. A Vörös Hadsereg parancsnokságának felhívása a felszabadított területek lakosságához. 1944. október eleje. 3 C. Kerr, moszkvai brit nagykövet 1944. november 14-i jelentése Molotov szovjet külügyminiszterrel folytatott megbeszéléséről. A teljes szöveg: „Azok (azaz a Moszkvai Magyar Küldöttség és a tábornokok) tárgyaltak egy »demokratikus központ« létrehozásáról, amely köré a hasonlóan gondolkodó elemek megígérték csatlakozásukat. Molotov úr úgy foglalt állást, hogy ez a terv megérdemli a támogatást. Mindent, ami zavart kelthet a németbarát magyarok között, üdvözölni kell.” PRO FO 371—39267—C 15791/10/G 4 FO megjegyzés Kerr 1944. november 14-i jelentéséhez: „Az oroszoknak, úgy tűnik, kevésbé vannak előítéleteik a magyarokkal szemben, mint nekünk. Ők készek, hogy felhasználják Horthy tábornokait és nevében propagandát fejtsenek ki.” — Ugyanott. 5 A Reuter hírszolgálati iroda jelentése Vörös Jánosnak, a magyar hadsereg volt vezérkari főnökének a magyar katonákhoz intézett felhívásáról, az ezzel kapcsolatos FO állásfoglalás — PRO FO 371—39267—C 15601/15/21 142
