A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)
Források - Dávid Zoltán: Az 1692. évi összeírás forrásértéke
népessége a dikális összeírásokban 1582-ig követhető, attól kezdve 1619-ig a nagykállói járás összes többi helységével együtt minden alkalommal desertaként szerepel.8 Ugyanakkor a dézsmajegyzékek fennmaradt anyagában a korábban is ott lakó családok jelentős gabonatermés után adtak tizedet. Míg tehát a helység lakosságát az állami adófizetés alól fölmentették s ezt a „deserta” bejegyzéssel jelölték, a tizedet a lakosságtól továbbra is beszedték. A különböző forráscsoportok adatainak felhasználásával így sikerült megcáfolni azt a véleményt, hogy Hadház a hajdú telepítést megelőzően teljesen lakatlan volt, sőt korábbi népességének továbbélését is bizonyítani lehetett.9 Az adatokat az alábbi tábla szemlélteti összeírás Dikális DézsmaUrbákeletkezésének összeírásban jegyzékben riumban időpontja szereplő családfők száma 1543 26 1549 72 1550 50 1554 18 1555 40 1564 38 1567 14 1570 41 1571 17 1572 24 54 1574 21 1575 31 1576 21 1577 43 25 1578 5 1580 29 1581 56 48 1582 6 45 1583 Des. 37 1589 Des. 44 1593 Des. 39 1597 Des. 23 1598 Des. 18 1599 Des. 9 1600 Des. 18 1602 Des. 27 1605 Des. 25 Defterben 66 Az összehasonlításból kiderült, hogy nemcsak a dézsmajegyzékek, hanem az urbáriumok és a török defterek is jelentősen több családfőt soroltak fel, mint az állami adó kivetésére készült összeírások. A XVIII. század elején az 8 Hajdúhadház múltja és jelene. (Szerk.: Komoróczy György.) Gyula, 1972. 75—87. old. * 9 Dávid Zoltán: A hajdúk letelepítése. Történeti Statisztikai tanulmányok. Bp., 1975. 13. old. 121
