A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)
Közlemények - Béres András: Kéziratos debreceni nyelvemlékek
A 212-es szám alatt Paraszthi Gergely deák és Kántor János deák közötti egyezség szerepel, amelyet Szűcs Mártonné házának használatáról kötöttek. A 233. számon tett magyar nyelvű bejegyzés Szánthó Kálmán, Kalmár Benedekné és Kalmár Antalné birtokvitáját rögzíti, 238. szám alatt pedig Nagy Gergely és Nagy Péter becsületsértési ügyének lehetünk tanúi. A 246., 247., 248., 249., 250. szám alatt magyar nyelvű bejegyzések adóssági és birtokfoglalási ügyeket tárgyalnak. A 474. szám alatt található döntés néprajzi szempontból is értékes adatokat tartalmaz a Szabó Simon háza és öröksége ügyében hozott döntésben, amelyben a szóbanforgó ház ismertetését adja a sütő ház, kapu és kút rövid leírásával együtt. De hadd idézzem szó szerint az 1567/68-as kötetből a debreceniek és hegyesiek birtokvitáját (96. sz.):6 A példák közül hadd hívjam fel a figyelmet még az 1567/68. évi jegyzőkönyvből a 213. oldalon Megyeri Ferenc debreceni polgárnak Király István váradi lakos és Vasáros János pesti kereskedővel szembeni adósságai miatti perére, amelyben magát 665 forint adósság megtérítésére kötelezte, illetőleg házát elzálogosította. Az adóslevél, amely szóbeli előterjesztés alapján került a bírák elé, minden eshetőségre körültekintően intézkedik.7 Az eredeti szöveg olvasásához szükséges bizonyos nyelvi kulcsot ismerni, aminek ismerete megkönnyíti a nehezen olvasható szövegben való eligazodást: Pl. w = u, V ez = c eo = ö, ő ew = ő n = d z = sz th = t u = ü ewo = ü eij = é eh = cs hh = V a = á ijw = ü ije = é gij = gy ij = i e = é Hj = ly ij = j Korántsem teljes az itt felsorolt adatok sora, csupán érzékeltetni akartam, hogy a szöveggel találkozó frissen olvasó milyen nehézségekkel találhatja magát szemben, amely az első nehezebb ismerkedés és a kurzív írással történt megküzdés után már nem okoz nehézséget. Debrecen város magistratusának legrégebbi, XVI. századi jegyzőkönyvei számos egyéb tanulságot is tartalmaznak és sajátos következtetések levonására is alkalmasak. Nézzük meg pl. az egykorú feljegyzéseket család- történet vagy névmagyarázat szempontjából. Az általam vizsgált három esztendő magyar nyelvű anyagát áttekintve, ha nem is általánosíthatóan de megállapítható, hogy a családnevek különböző módon alakulhatnak vagy formálódhatnak, s több kategóriába oszthatók: 1. Foglalkozásból eredő családnevek: (mesterség, hivatal) Bíró, Czincző (valószínűleg a juhmészáros cincár alakváltozata), Eötvös, Firjes (Fürjes), Juhos, Hentes, Kalmár, Kádas, Kántor, Molnár, Pajzsgyártó, Pap, Posztómető (Posztómetsző), Szabó, Szántó, Szíjgyártó, Szűcs, Vásáros. jsÉ 2. Tulajdonságot tükröző nevek: Balogh Balos/Balkezes), Boros, Csorba, Dergő, Dob, Duskás, Király, Kis, Káka, Lakat, Mosolygó, Nagy, Paraszti, Vígkedvű. 6 Uo. 181. old. HBmL, Adattár. 165/8—10/81. Közlésre előkészítette: Komoróczy György. 7 Uo. 213—214. old. 95