A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)
Tanulmányok - Radics Kálmán: Művelődési viszonyok Hajdúböszörményben a két világháború között
amelyből 15 nő és 39 férfi volt/*6 Az önképzőkör tagjai aztán nem csak az olvasókör, hanem a város egyéb rendezvényein, ünnepségein is felléptek. 1938-ban az olvasókör juniálist rendezett erdei kirándulással és tánc- mulatsággal egybekötve, ahol az önképzőkör kultúrműsort adott.46 47 A „Csokonai önképzőkör” 1938-ban tartott nyilvános előadásairól egy kimutatás48 a következőket tartalmazza: Január 15-én bemutatták Mikszáth—Harsányi: A Noszty fiú esete Tóth Marival című színművét. Január 30-án kultúrdél- utánt rendeztek, műsort adtak és felkérték előadásra dr. Molnár Istvánt és Nikodémusz Józsefet. Februárban kultúrdélutánon közös műsort adtak a „Törekvés Dalkörrel”. Márciusban szintén kultúrdélután volt és O. Szabó Mihály gimnáziumi tanár tartott előadást a „Márciusi gondolatok” jegyében. Az áprilisi kultúrdélutánon bemutattak egy egyfelvonásos „vígjelenetet”, majd ifj. Isza Sándor tartott előadást. Ugyancsak áprilisban tánc- mulatsággal egybekötött műsoros esten két egyfelvonásos színdarabot és kilenc egyéb műsorszámot adtak elő. A színjátszó csoport működése ennek ellenére nem volt folyamatos, hiszen újabb híradás49 csak 1941. februárjában tudósít arról, hogy a „Csokonai Önképzőkör” az elmúlt évben ismét megkezdte működését Mezei Zoltán irányításával, és előadásaikat sokan látogatták. Az újjászervezés után 1941-ben tizenhat kultúrdélutánon, egy majálison és két táncesten adtak műsort.50 Nem volt elégedett a Fazekas Gábor Iparos Olvasókör tevékenységével sem a vezetőség, hiszen az olvasókör 1938-as munkája kapcsán ezt olvashatjuk a főtitkári beszámolóban: „Tagunk létszáma 1938. év végén 225 rendes és a véletlen játéka folytán ugyanannyi póttagból áll. Sajnos ez a létszám a mintegy 600 önálló iparoshoz mérten olyan kevés, hogy szinte érthetetlenül kérdezzük mi az oka annak, hogy ilyen közömbösséget mutatnak azzal az egyesülettel szemben, amelyik egyedül van hivatva arra, hogy az iparosokat egy táborba tömörítve az iparosság közös érdekeit előmozdítsa.”51 Az olvasókörnek egyébként 1940-ben 412, 1941-ben 468 és 1942-ben újra csak 413 tagja volt. A főtitkár aggodalma tehát jogosnak bizonyult, bár ekkor már a háborús viszonyokkal számolnunk kell. Nem szóltunk részletesebben még a város dalkultúrájáról. A dalárdák, énekkarok a helyi rendezvényektől eljutottak az országos dalosversenyek- re is, amelyeken sikerrel szerepeltek. így pl. az 1920. november 20-án létrejövő „Törekvés” Dalkör,52 amely alapszabályában hangversenyek, dalosdélutánok, dalestélyek, ének- és zeneelőadások, kirándulások tartását célozta — jóval túllépett a város határán: 1926-ban országos rendezvényen vett részt Debrecenben és Szolnokon, 1933-ban a budapesti Dalos Versenyen. A Hajdúböszörményi Iparos Dalkör 1926. június 26-án alakult, a Városi Dalárda pedig 1940. február 6-án alakult újjá. A „Törekvés” Dalkört és a Városi Dalárdát 1937-ben hívták dalonapokra, a „Törekvés” Dalkör az 46 Uo. 1937. novemberi feljegyzés. 47 Uo. 23/1938. sz. 48 Uo. 8/1939. sz. 49 Uo. az 1941. február 28-i közgyűlés beszámolója. 50 Uo. 1942. márciusi titkári jelentés. 51 Uo. 8/1939. sz. (fogalmazvány) 52 HBmLK. 11. sz. 223. old. 85
