A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)

Tanulmányok - Háló Magdolna: A Csapókerti Iskola története a felszabadulás előtt

mek-színielőadások jövedelmét részben szegénysorsú gyermekek ruhaneműkkel való ellátására, részben a felszerelési hiányok pótlására fordítják.38 1931/32-ben rendkívül nehéz a tankönyvek és az írószerek beszerzése. Végül az iskolaszék a beiratási díjakból tekintélyes összeget fordít ezek vásárlására. A későbbi években sem teljesen megoldott a tankönyv- és írószerellátás. Az igazgatótestület 1940. november 20-i ülésén elhatározza az iskolakörzetenkénti szertárak felállítását. A Csapókerti körzetben egy szertár létrehozását állapítják meg. Minden szertárhoz szertárost választanak, aki teljes anyagi és erkölcsi felelősség mellett kezeli a szertár anyagát. Az iskolai bútort kivéve minden tanszert leltárba kell venni. Az osztályvezetők a napon tként szükséges tanszereket év elején, az egyes tanítási egységekhez szükséges tanszereket pedig a reggeli tanítás megkezdése előtt esetenként veszik ki. A központi igazgató kötelessége, hogy év elején megvizsgálja a szertárakat, és erről jelentést adjon a Gazdasági Bizottságnak.39 A szertár létrehozása a hiányosságok mellett is erősítette az oktató munkát.

A nevelők munkájának értékelése

A népiskolai tantervet 1925-ben adják ki és az 1926/27-es tanévben a felekezeti iskoláknak is be kell vezetni. Az új tantervet áthatja az állam- polgári nevelés, az akarat és az érzelmek nevelésének fontossága.

A 30-as évektől kezdve a tanfelügyelők figyelme kiterjed a tanítás módszerére, a gyermekek tudásszintjére, a füzetek rendezettségére s nem utolsósorban az iskola tisztaságára. Ezt bizonyítják a tanfelügyelői jelentések is. Az 1935—1939 közötti időszakban a debreceni egyházmegyei látogatások során a következőket állapítják meg a Csapókerti iskoláról:

Az iskolaépület elhelyezése megfelelő. A termek bútorzata jó, felszerelése teljes. Az udvar tágas, tiszta. A szemléltető eszközök hiányosak. Gazdasági gyakorlótér, tornatér, tornaterem nincs. Ivóvíz megfelelő, a gyermekek külön poharakból isznak. Az iskola teljesen osztott. 1938-ban az 5—6. osztály összevont. A különböző ünnepélyeket megtartják. A tanítás során a vallásos és hazafias nevelés terén elért eredmény kiváló. A tanulók magatartása példás, rajzaik szépek, kézügyességük fejlett. Kevés a tanítói vezérkönyv. Az igazgató látogat, havonta módszeres értekezletet tart. A tantestület szelleme szívélyes, megértő. 1939-ben dr. Dancsházy Sándor és Ury Ferenc egyházmegyei látogatók szerint „kívánatos volna, hogy még 2 tanterem építtessék és 12 tanerős iskolára fejlesztessék”.40

A 30-as évek végén a tanfelügyelők így összegzik az elmúlt évek eredményeit:

— Az új tanterv életbe lépése óta a módszeres eljárások tisztázása volt előtérben, a következő években a nevelés problémái felé fordul a tanítóság érdeklődése.

— A tanítás szakszerűségét, a tanítók továbbképzését szolgálják a tanítótestületi havi értekezletek is, melyeken a legkülönfélébb pedagógiai kérdéseket tárgyalják meg.

38 TREL I. 99. i. 169., 170. Központi iskolaigazgató iratai 1932—38.

39 HBmL. VIII. 182.

40 TREL I. 31. h. 38., 40 Debreceni egyházmegyei iskolalátogatási jegyzőkönyv.

70