A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)
Tanulmányok - Háló Magdolna: A Csapókerti Iskola története a felszabadulás előtt
ban megrendeli a Tanítók Lapjá-t. A 64 korona előfizetési díj a tanítói szak- könyvtár költségvetését terheli.21 A csapókerti iskolában az 1916/17-es tanévben létesül tanítói és ifjúsági kölcsönkönyvtár. Az iskolai oktató-nevelő munka az egyházlátogatások tükrében Az iskolákat fenntartó testület az egyház volt. A tanítás irányításával központi igazgatókat bízott meg. Az iskolaszék az iskolákat először 6 csoportba osztja, s mindegyik csoport látogatására egy lelkész elnöklete alatt 2—3 iskolaszéki tagból álló bizottságot küld ki. Több kísérlet után 1908/9- re kialakulnak az iskolai körzetek, melyek minden református iskolát egyesítenek. Debrecenben ekkor az alábbi iskolakörzetek működnek: Kálvin téri, Csapó utcai, Kossuth utcai, Füvészkert utcai, a Kossuth utcai Dóczi és az Árpád téri. Ez utóbbihoz tartozott sok éven át a Csapókerti iskola is. Az iskolalátogatók figyelemmel kísérik az iskola külső körülményeit és belső életét. Az egyház a Csapókerti iskola tantermeinek fűtésére, takarítására az első években általában évi 600 koronát folyósított. Ennek megfelelő felhasználását is vizsgálják az ellenőrzés folyamán. Az 1901/2-es tanévben a látogatók megállapítják, hogy az iskoláztatás nem volt kedvező, a tantermekben az oktatást csak november 11-én lehetett megkezdeni. Az 1904 szeptemberi jelentés szerint a leány- és fiúiskolában az ülőhelyek száma 80—80, a létszám pedig összesen 131 tanuló; így a növendékek száma a törvényes határt nem haladja meg. A látogatások során értékelik az iskolák tanítási eredményét is. A fiúiskola 1896-tól 1906-ig dicséretes eredménnyel zárja a tanévet, kivéve az 1899/1900-as évet, amikor kitűnő eredményt ért el. A leányiskola az első 10 évben minden alkalommal kitűnő minősítést kap. A látogatók nagyra értékelik a nevelők odaadó munkáját.22 Az első népiskolai tanterv az 1868. XXX. t. c. alapján 1869-ben jelent meg, később 1877-ben kisebb módosításokon ment át. 1896/1906 között a Csapókerti fiúiskolában a következő tantárgyakat tanítják: vallástan, magyar nyelv, számtan, földrajz, történelem, természetrajz, ének. A leányiskola tantárgyai a következők: vallástan, beszéd- és értelemgyakorlat, írásolvasás, számtan, földrajz, történet, természetrajz, ének, testgyakorlat, női kézimunka. Az 1899/1900-as tanévtől a leányiskola testgyakorlat tantárgya nem szerepel az anyakönyvekben, a fiúiskola anyagából pedig teljesen kimarad.23 1905-ben adják ki az új állami népiskolai tantervet. A tiszántúli ref. egyházkerület népiskolái számára kiadott 1909-es tanterv az államihoz hasonlóan csak az egyes tantárgyak céljait és anyagát fejti ki részletesen, az iskola nevelési célját nem határozza meg. Miután az új tanterv a munkatanítást kötelezővé tette, a tanítótestület azt kéri, hogy szervezzen a presbitérium munkatanítási tanfolyamot. Ezt a kérést teljesítik, és 1908. december 22-én megnyílik a Slöjd tanfolyam, ahol elsősorban a fa- és papírmun21 TREL I. 99. c. 636/1913. sz. Presbiteri gyűlési jegyzőkönyv. 22 TREL Debreceni Egyházmegyei Közgyűlési jegyzőkönyvek 1897—1906. 23 HBmL. VIII. 182/a/l. 66