A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)

Tanulmányok - Bajkó Mátyás: Adalékok a tiszántúl iskolakultúra felvilágosodáskori történetéhez

ADALÉKOK A TISZÁNTÜLI ISKOLAKULTÚRA FELVILÁGOSODÁSKORI TÖRTÉNETÉHEZ Bajkó Mátyás Hazai iskolakultúránk egyre szélesedő, történeti távlatban is mindin­kább mélyülő, markánsabbá váló kutatásának a magyarázatát metodoló­giai értelemben szocialista pedagógiai valóságunk teszi szükségessé. Olyan realitás ez, mely a múltban a mai iskolai, társadalompedagógiai gyakorlat progresszív előzményeit, a történeti fejlődésben korunk oktató-nevelő mun­kája által hasznosítható hagyományait igényli, illetőleg azok feltárását vár­ja. Ebben a vonatkozásban az iskolakultúra történeti kutatása nem vala­miféle öncélú búvárkodás, nem az iskolatörténeti adatokkal, tényekkel való egyfajta bíbelődés, hanem az oktatási és nevelési intézmények korszakról korszakra, a legrégibb időktől napjainkig terjedő ábrázolása, közhasznúvá tétele. Mielőtt azonban ennek a regionális, de országos jelentőségű tiszántúli iskolakultúrának felvilágosodáskori fejlődésvonalait, és azokban újabb ku­tatásaink eredményeinek forrásadalékait bemutatnék, szükségesnek látszik kitérni néhány kutatásmódszertani fontosságú problémára. Mindenekelőtt azokra a kérdésekre, amelyeket a pedagógiai komparatisztika állít újabban a neveléstörténeti kutatások elé. 1. Az iskolakultúra kutatásának néhány metodológiai kérdése Az iskolakultúrát a legújabb szakirodalom gyűjtő fogalomként hasz­nálja. Mind a neveléstörténet-írásban, mind pedig az összehasonlító peda­gógia terén. A debreceni iskolatörténeti kutatások állították előtérbe en­nek a fogalomnak a használatát. Pontosabban az iskolakollégiumok felvi­lágosodás- és reformkori történetének a kutatása közepette alkalmaztuk először gyűjtő fogalomként. Akkor, amikor az egyes iskolakollégiumok (a sárospataki, a debreceni, a nagyenyedi, a pozsonyi, a pápai, hogy csak a legjelentősebb protestáns kollégiumokat említsük) helytörténeti vonat­kozású forrásanyagának a szintetizálására került sor.1 Egy-egy iskolának, illetőleg településnek a neveléstörténetét bármennyire mélyenszántóan és széleskörűen dolgozzuk is fel, önmagában ez a kutatási folyamat szűkös keretek között mozog. Mégis az egyes iskolák történetének a kutatása, vagy 1 Bajkó Mátyás: Kollégiumi iskolakultúránk a felvilágosodás idején és a reformkor­ban. Bp. 1976. 9. old. 5

Next

/
Thumbnails
Contents