A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)

Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Adatok Bihar megye népoktatásának történetéhez 1868-1876

is fogják ápolni”.13 A tankötelezettség végrehajtása körül hasonló gondok voltak Szabolcs megyében is. Tokaji Nagy Lajos Szabolcs megyei tanfelügyelő szerint: „a tankötelezettség érvényesítése egyike a feladatoknak, melyeknek foganatosítása még szintén törvényhozási intézkedést igényel. Ott, hol községiek az iskolák, megvan az iskola-székben az illetékes közeg, mely a tankötelezettség betöltését ellenőrzi. Nem úgy a felekezeti iskoláknál, hol a felekezetek még félnek a tankötelesek nagy számban jelentkezésétől, miután befogadásukra helyiségekkel s tanerőkkel nem bírnak. A községi iskola-székek tehát még ott is törvény erejével megalakí tandók s jogkörük a felekezeti iskolákra kitérj esztendők lennének: hol községi iskolák nincsenek”.14

A Bihar megyei iskolatanács a törvényhatósági bizottság erélyes intézkedésétől várt javulást, minthogy az 1872. december 12-én kiadott VKM- rendelet is a törvényhatóságokra bízta a népoktatási törvény végrehajtásának ellenőrzését azzal, hogy „ ... a községek látogatása alkalmával az iskolák és a gyermekek iskoláztatása állapotjára gondjait kiterjessze, a község elöljáróságait a népoktatási törvény reájok eső része végrehajtására szigorúan kötelezze, a mulasztásokért mind a községi elöljáróságok, mind általa a gyermekek iskoláztatását elhanyagoló szüléket elengedhetetlenül megbüntesse .. .”15 E rendelet kiadására annál is inkább szükség volt, mert bár a statisztikai adatok 1873-ban már csupán 52 román községet említenek iskola nélkül, de az iskolatanácsi jelentés ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy „ez az adat t. i. hogy csak 52 helységben nincs iskola — igen szerencsés haladást jelezne, ha nem tudnánk egyszersmind, hogy igen sok községben csak addig van iskolai tanítás, míg a tanfelügyelőt a községben várják, vagy éppen amíg jelen van. A fölötte nagy tankerületben a tanfelügyelő személyes felügyelete fizikai képtelenség. Csak igen nagy időközökben látogathatnak meg egyes iskolákat s azalatt gyakori esetben senkinek nincs sem a tanításra, sem az iskolakötelezettek iskolába járatására gondja”. E feladat a megyei tisztségviselőkre vár, ellenkező esetben „még sokáig csak számokkal fogunk fényeskedni, midőn iskoláink és tanulóink számát kimutatjuk, anélkül, hogy népnevelési ügyünk belsőleg fejlődnék”.16

A hivatkozott VKM-rendeletet Bihar megye bizottmánya komolyan vette, mert az alispán útján azonnal elrendeltette a szolgabíróknak, hogy járásuk területén a népoktatási törvény végrehajtását szigorúan ellenőrizzék s a népoktatás állapotáról negyedévenként a megyei bizottmánynak tegyenek jelentést. E rendeletnek tulajdonítható, hogy 1873-tól a megyei közgyűlés a szolgabírók jelentése alapján negyedévenként tájékozódott a népoktatásügy helyzetéről. Sajnálatos csupán az a tény, hogy a jelentések alapján szükséges intézkedések elmaradtak. Az aktákat áttették intézkedés végett a tanfelügyelő útján az iskolatanácshoz. S mit tehetett igazgatási és végrehajtói hatalom nélkül az iskolatanács: észlelt és véleményezett, mint láttuk kevés eredménnyel.

Az iskolatanács mindjárt alakulása idején igyekezett megnyerni Deb13 HBmL. IV. B. 404/a. 48. — IV. 4. — 108/1873.

14 A Szabolcs megyei Tankerület Iskolatanácsához elnöki évi jelentés 1869-ről a népnevelési közoktatás tanügyi viszonyairól. Nyíregyháza, 1870 9. old.

15 HBmL. IV. B. 404/a. 48. — IV. 4. — 265/1873. A VKM rendeletének száma: 34 488/ 1872.

16 Uo. 108/1873.

53