A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)

Tanulmányok - Lenkey István: Kéziratos irodalmi diákújság a debreceni Kollégiumban

A lap mindvégig kézírással jelent meg, nyomtatott fejléccel. Alcímében benne foglaltatik a tartalmi megjelölés is: „az önképezde köréből”. Ez azonban ténylegesen változott az évek során, mert a Kollégium ifjúsága nyitott volt a diákság életének minden mozzanatára, sőt más városok diákjainak az életéből is közölt híreket.3 E nyitottságnak a mélysége természetesen a szerkesztők képzettségétől, érdeklődésétől sokban függött.

A Heti Közlöny hetilapként indult: „Megjelenik a lap minden kedden estére kivévén a szünnapokat”,4 de később már vasárnaponként olvasható.5 Megjelenése azonban rendszertelennek mondható, mert minden évben különböző számban jelent meg.6 Ez a rendszertelenség-látszat azonban következhet abból is, amit Kása Ede negyedéves teológus az 1872/73. iskolai évben megjelent számokról 1874. november 25-én feljegyzett az 1872/3: március 16. számának a végére: „Több szám nem találtatott midőn kötés alá adtam.” A Heti Közlöny számai elveszhettek vagy szétolvasták azokat.

A lap szerkesztőit7 az Önképző Társulat tagjai közül a közgyűlés évenként választotta. Egy-egy szerkesztő újraválasztása esetén több évig is szerkeszthette a lapot. A szerkesztőnek a 12. (1868/69) évfolyamtól volt munkatársa, aki a szerkesztésben segítette. A szerkesztő azután kapott munkatársat az Önképző Társulattól, miután a Történelmi és Szépirodalmi mellékletek beolvadtak a főlapba. Beczner Frigyes a szerkesztő munkatárs- választását így indokolta meg: „A lapunk egyesített két része — szépirodalmi és történeti — önként és célszerűen két egyén figyelmét és működését veszi igénybe.”8

Az első számban (1857. november 30.) Szilády Áron (1837—1922)9 szerkesztő az „Előszó”-ban konkrét célról nem beszélt. A megindulás tényét állapítja meg és lehetőséget ad az olvasóknak a lap jobbítására: „Azon lapból, amelynek szerkesztésével bennünket az önképezde megbízott, van szerencsénk az első számot bemutatni, mint olyat, amely mind külalakjára, mind bel-szerkezetére nézve véleményünk szerint jelenlegi körülményeink közt fönállhat. — De ha valakinek, akár a kül kiállítására nézve, akár a bel szervezetre jó tanácsa van, köszönettel fogadja a Szerkesztőség.”

Az első évfolyamot berekesztő cikkében Szilády Aron a lap jövőbeni célját így fogalmazta meg: „hajtandó, hogy jövőre a H. Közlöny ... hívebb

3 TREL. II. 24. a. 12—31. HK 1872. január 21.

4 Uo. 1857/58:1.

5 Uo. 1868/69-től.

6 Pl. 1857/58-ban 22, 1858/59-ben 24, 1859/60-ban 20 stb.

7 (Az átmenő évek kezdetét jelző évszámmal jelöljük a szerkesztői év kezdetét.) 1857— Szilády Áron, 1858— Kovács Gyula (1—2. szám), Géresi Kálmán (3—4. szám), Kovács Gyula (5—6. szám), Zathreczky Károly (7—24. szám), 1860— Varga József, 1861— Balogh Ferenc, 1862— Cserna Geyza, 1863— Szana Tamás, 1864— Szana Tamás, 1865— Nagy Gusztáv, 1867— Beczner Frigyes, 1868— Beczner Frigyes, 1869— Szatmáry Károly a 2. számtól, majd Beczner Frigyes, 1871— Szath- máry Károly, 1872— Erdős Károly, 1873— Szombathy János, 1874— Kosa Ede, 1878— Bácsi Lajos, 1879— Dicsőfi József, 1880— Bakó István, 1882— Benedek János, 1883— D. Kovács János, 1884— Erdélyi Imre, 1886— Csapó Péter, 1887— Tóth József, 1888— Csánky Benjámin, 1889— Bartók Jenő.

8 TREL. II. 24. a. 12—31. HK 1868/69:1.

9 Hazai és külföldi tanulmányok után több helyen káptalankodott, majd Kiskunhalason lett lelkész. Több egyházi tisztséget is betöltött. Állandó tagja volt a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak és a Magyar Történelmi Társulatnak. A Kisfaludy Társaság tagjává választotta, az Akadémiának is tagja volt. Nagyszabású irodalmi, keleti nyelvészeti és irodalomtörténeti munkásságot fejtett ki.

36