A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)

Közlemények - Gazdag István: Debrecen thj. város levéltárának története 1944-1950 között

sem rendezési feladatok végrehajtására, sem pedig tudományos kutatások segédteendőinek ellátására lekötöttsége miatt nem alkalmas.

Nem ismeretes még a tanácsi irányítás alatt álló közigazgatás ügymenete, nyilvánvaló azonban, hogy a tanács (megyei, vagy városi) végrehajtó szerveinek tevékenysége a levéltárakba bekerülő anyag mennyiségi felszaporodására fog vezetni ami a kezelő személyzetnek éppenúgy, mint a tudományos munkaerőnek is nagyobb közigazgatási lekötöttségét vonja maga után. Éppen ezért ennek a munkatervnek az összeállításával, csak a hivatalsegéd munkájára építek, mert a levéltár kutatást elősegítő tevékenységének elbírálásánál az irodai munkaerő figyelembe alig vehető.

II. 1951-ben a rendezés már nemcsak külsőleges, nemcsak az iratcsoportok mehanikus összeállítására terjed ki, hanem belső érdembeni figyelemmel van az iratok tartalmi felülvizsgálatára is.

A rendezési munkálatok legfőbb követelménye, hogy a történeti anyagot az osztály harc kulturális eszközei sorába állítjuk, hogy a levéltár minden olyan részletét feltárjuk, amely elősegíti a múlt haladó hagyományainak felkutatása révén a munkásosztály győzelmes küzdelmét és a burzsoázia maradványainak felszámolását. Ennek a célnak megfelelően a most még teljes belső rendezetlenségben levő anyagot élővé kell tennünk oly módon, hogy bárki kutat abban szükséges adatokat mindenkor megtalálhassa. Ebből a célból tervezem

a) alapleltár felfektetése az 1950. év folyamán történt rendezésnek megfelelően, állványokra történő részletfelbontással. E célból irodafelszerelés, papír, nyomtatvány kb. 3000 db kell.

b) Causae civiles et Criminales (1604—1853) belső rendezése. Ezek az iratok jó anyagot tartalmaznak különösen a parasztság történetére. A birtokperek mellékletei a polgáriasodó nagybirtok termelési módját a jobbágyság kizsákmányolásának fokát, jobbágyszökéseket, birtokok jövedelmezőségét tartalmazzák. Miután segédkönyvek nincsenek, vagy csak egészen szórványosan vannak, egyelőre bennük a kutatás nagyon nehéz. Darabonként kell átvizsgálni az iratkötegeket, meg kell állapítanunk a költöztetések során összezavarodott sorrendet, vissza kell állítanunk az eredeti rendet. Az iratokat fedőlapok közzé kell fogni ami miatt fedőlap és heveder vásárlása szükséges.

c) Az iratokon belül vannak ide nem tartozó egyéb iratok, amelyek még a legrégibb elhelyezésnél kerültek be véletlenül és ezeket saját csoportjuknál kell elhelyezni.

d) Az iratokhoz segédkönyveket kell készíteni s e célból nyomtatványra van szükség, beköttetendő könyvekre.

III. Ezeknek az iratoknak a kisimítása, kötegelése és hevederrel való ellátásuk kívánatos, mert mai állapotukban nagyon megrongálódnak, így fedőlapok (dekli) beszerzése kívánatos.

IV. Elő kell készíteni rendezésre a városi tanácstagok működése folytán keletkezett iratokat, amelyek 1749—1853 évekből maradtak fenn. E „rela- tiones” nevezett ügyiratoknak mutatóik és elensqusai vannak, de hiányosak, így ki kell egészíteni őket.

181