A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)
Közlemények - Gazdag István: Debrecen thj. város levéltárának története 1944-1950 között
anyag rendezését tartotta.12 Lükő a későbbiekben igyekezett a levéltár szakmai munkáját erősíteni és más jellegű megbízásokat elhárítani: „Hivatalunk csupán a kormány által elrendelt népszámlálásokat, összeírásokat, mezőgazdasági adatgyűjtéseket, háborús kárösszeírásokat hajtotta végre, ezekkel azonban a polgármester, illetve a Tanács bízta meg hivatalunkat esetről esetre. Ez a megbízás is első sorban Csobán Endre nyug. főlevéltáros személye miatt történt, aki levéltárosi kinevezése előtt a Központi Statisztikai Hivatal tisztviselője volt, s így e tekintetben szakembernek számított.”13 A raktározási gondok enyhítésére nyílt lehetőség 1947. májusában, mivel megszűnt a Városházán a konyha működése, így az alagsor levéltári raktárait a tanács visszaadta a történelmi levéltárnak.14 1947. július 29-én életbe lépett az 1947. évi XXI. te., amely a polgári szemléletű levéltárügy megreformálást célozta. E törvény megjelenése következtében a magyar levéltárügy területén semmiféle változás nem történt. A levéltár munkáját megzavarta a tanács 16 615/1947. II. sz. határozata, amely utasította Lükő Gábort, hogy a kevert iratanyagból selejtezzenek ki kb. 60—70 mázsát. A kategorikus döntést az magyarázta, hogy a városi nyomda papírigénylését a központi szervek csak akkor voltak hajlandók elfogadni, ha a város teljesíti papírbeadási tervét. A levéltár vezetője tiltakozott a váratlan és gyors selejtezés ellen, azt kérte, hogy a selejtezés az általános iratrendezés utánra halasztódjék. Mivel a tanács a javaslatot elutasította, július 1—2-án a levéltár 67 q selejtpapírt adott át a nyomdának.15 A levéltár őrizetében maradtak a kiselejtezett iratanyag iktató-mutató könyvei, a főkönyvek, a naplók. Sikerült viszont érintetlenül megőrizni a tanácsi, elnöki volt városi bírósági iratokat. Lükő Gábor a tanács határozott intézkedése következtében nem háríthatta el a selejtezést, mindössze azt tehette, hogy utólag tájékoztatást adott az Országos Levéltár Főigazgatójának a selejtezésről és a selejtezett anyagról. Valószínű, hogy a többi városi és megyei levéltár is jelezte a pánikszerű selejtezést azzal a reménnyel, hogy a központi szervek a hozzájuk eljuttatott információk birtokában hasonló, a történeti értékeket veszélyeztető selejtezést nem rendelnek el. Sajnos nem így történt: 1948. február 12 „A levéltár történeti és modernebb anyagát teljes egészében újra kell rendezni, hogy úgy a városi közigazgatás, mint az ügykereső felek és a tudományos kutatók számára rendelkezésre tudjunk állni.” HBmL. XXXII. 4/a. 3. — 436/1946. 1946. november 22. 13 Lükő Gábor miközben elutasította a levéltár statisztikai jellegű megbízatását, javaslatot tett a város statisztikai adatszolgáltatásának megszervezésére. HBmL. XXXII. 4/a. 3. — 29/1947. — 1947. január 27. A város ezek után se mondott le arról, hogy bizonyos — levéltártól idegen — munkákat a levéltárra bízzon. így került sor 1948. március 3-án tanácsi határozat alapján arra, hogy a Belügyminisztérium számára készítendő havi jelentést a levéltár kénytelen volt munkatervébe beépíteni. Lükő ez ellen is tiltakozott, de eredménytelenül. HBmL. XXXII. 4/a. 3. — 66/1948. 14 A határozat 1947. május 20-án született, de a helyiségek rendbehozatal, állványokkal való ellátása elhúzódott. Közben a Vöröskereszt Egylet átmenetileg igénybe vette a raktárakat. 1947. december 16-án a levéltár vezetősége sürgette a raktárak visszaadását és egyben kérte 3 munkaerő ideiglenes alkalmazását a raktárak berendezése céljából. HBmL. XXXII. 4/a. 3. — 105/1947. — 1947. december 10. 15 Lükő Gábor 1947. július 4-én tájékoztatta az Országos Levéltárat. HBmL. XXXII. 4/a. 3. — 162/1947. 1947 során még egy alkalommal került sor selejtezésre. 172
