A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)
Közlemények - Pásti Judit: Vámospércs község felszabadulás utáni mezőgazdasága (1944_1947)
val bízott meg.51 A földrendezés során 265 igényjogosult földigényét elégítették ki.52 A földkönyv adatai alapján 233 napszámos, 14 földműves, 4 gazdasági cseléd, 1 mezőgazdasági munkás, 7 kisbirtokos, 1 községi hajdú, 3 háztartásbeli, 1 kőműves, 1 kertész és egy vincellér, azaz 265 fő részesedett a kiosztott ingatlanokból. Az igénylők száma ennél jóval több volt. Van adatunk arra, hogy 421 igényjogosultat írtak össze, 1684 tartozó családtaggal. Közülük földnélküli 367 fő 1468 családtag, a jogosult törpebirtokosoknál 54-en voltak 216 családtaggal.53 A Hajdú megyei Földbirtokrendező Tanács 1945-ben fegyelmi eljárást foganatosított a vámospércsi községi földigénylő bizottsággal szemben.54 A fegyelmi eljárás oka: a községi földigénylő bizottság rendeletellenesen oszt földet. A vizsgálat során azonban beigazolódott, hogy a jelentések alaptalanok, és a bizottság a földosztás során nem követett el szabálytalanságot. A földigénylő bizottság ellen 1946. októberében is felmerült az a vád, hogy a Megyei Tanács jogerős határozatait be nem várva önkényesen osztja ki az ingatlanokat. A földigénylő bizottság megállapította, hogy az 1946. január elseje előtt a Megyei Tanács, vagy az Országos Földbirtokrendező Tanács jogerős határozata nélkül 285 kát. hold területű ingatlant osztottak ki az igényjogosultak között, a Megyei Tanácsi határozattal 648 kát. holdat. Kérelmük: a jogerős határozat nélküli intézkedésük utólagos helybenhagyása. A határozat nélkül szétosztott ingatlan így is csak az igényjogosultak 60%-ának tudott földet adni.55 56 Végezetül vizsgáljuk meg azt, hogy a földosztás milyen változást hozott a birtokstruktúrában. Vámospércsen a szántóterületi gazdaságok „gerincét” az 5—25 kát. holdas kisbirtokok jelentették. Ezt követi számbelileg a majdnem kétszeresét kitevő, viszont területnagyság szerint csak a felét adó 5 kh-on aluli törpebirtokok. Jelentős szerepet játszottak a faluban a 25—50, valamint a 50—100 kát. holdas kis- és középbirtokok. Feltételezzük, hogy a földreform az 5 kát. holdon aluli gazdaságok számát növelte. Ezt bizonyítják a földkönyv adatai is. A számbeliséget tekintve a szőlőművelésű területeken a többséget az 1 kh-on aluli területek adják. Véleményünk szerint a községben gyakori volt a néhány négyszögöles szőlőskert. Itt az 1—5 kát. holdas „szőlőbirtok” a meghatározó. A kert, rét, legelő és egyéb terület a kimutatás szerint a községé maradt. Végezetül szóljunk arról, milyen nagyságú földeket kaptak a rászorulók. A földkönyv bejegyzései szerint a következő nagyságokat osztották ki.66 Szántóból 1 és 7 hold között, többnyire 1—2—3 és 4 holdat. A szántóterületből négyszögölöket is mértek. A legkisebb 23, a legnagyobb 1579-es kiterjedésű volt. Gyakran osztottak 100—300 négyszögöleket is. De még a 100 51 Uo. A megbízott mérnök Kálnoki Kiss Sándor 1947. április 22-én tette meg észrevételét A két érték közötti különbözet 18 kh 1352 négyszögöl volt. 52 Uo. 53 Uo. 1947. január 24. A Megyei Földbirtokrendező Tanács jóváhagyta. 54 HBmL XXII. 502. — 2284/1947. 55 HBmL XXIV. 202/c. — 2177/1945. 56 HBmL. XXIV. 202/g. szám nélküli. Földkönyv 1947. év. , 165
