A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)

Közlemények - Tóth Pál Péter: A debreceni egyetemi hallgatók mozgalmai, ideológiai-politikai nézeteinek alakulása (1930-1936)

Az 1933—34-es tanév diákmozgalmaiból a Turul látszólag megerősödve, pozícióját megszilárdítva került ki Debrecenben s Szlávy László vezetésével a jobboldal, szélsőséges, fehér radikális elemei kerültek a kerületi ve- zérség élére. A legfontosabb probléma ismét a zsidó kérdés lett, melyet faj- és nemzetvédelmi oldalról közelítettek meg. A fehér radikálisok pozíciójának megerősödésében fontos helyet foglaltak el a 30-as bizottság legfiatalabb tagjai. Közülük is ki kell emelni Kiss Józsefet és Üjhelyi Szilárdot, akik belső fejlődésük és a kommunista Zöld Sándor hatására a későbbiekben meghatározó szerepet játszottak debreceni baloldali értelmiségi-ifjúsági csoport kialakításában, munkájában. Ezek a fiatalok a megmerevedett, válságba süllyedt állapotokkal szemben — zavarosan és következetlenül — kísérletet tettek az 1918—19. évi forradalmakat követő időszak újraértékelésére és a feladatok meghatározására. Még alig vették át a Turul irányítását, amikor az egyik legfontosabbnak ítélt kérdésben, a revízió kérdésében kifejtették álláspontjukat. Megközelítésük torz és elfogadhatatlan volt, de több ponton eltért a magyar revíziós politika által megfogalmazott célkitűzésektől.10 Jobboldali alapon elutasították azokat a próbálkozásokat, amelyek a német nemzeti szocializmus, vagy az olasz fasizmus ideológiáját és politikai gyakorlatát akarták követni, mert szerintük az új magyar szellem megteremtésére csak a „turánizmus” volt hivatott.11 Látták a diákmozgalmak elszigeteltségét és munkájukat a magyar valóság egészére kívánták kiterjeszteni. A munkásosztály és a parasztság aggasztó helyzete tisztábbá tette látásmódjukat. A jobboldal szóhasználatának megfelelően a munkás náluk is a „marxizmus hálójában vergődik”, a parasztsághoz viszont — közvetlenebb kapcsolataik, ismereteik alapján — reálisan közeledtek. Fejlődésük fontos állomása volt, amikor még jobboldali politikai meggyőződésük mellett az ún. zsidó kérdésben meghaladták korábbi nézeteiket. Rádöbbentek arra, hogy a hivatalos programmá tett antiszemitizmussal a magyar társadalom valóságos problémáiról elterelték a egyetemi ifjúság figyelmét, s ezzel meg is akadályozták, hogy az objektív társadalmi folyamatok részeseivé válhassanak. A további fejlődés szempontjából fontos volt, hogy ez az álláspont a Turulon belül nyert megfogalmazást, melynek következtében a bajtársi egyesületek Debrecenben — az általunk vizsgált időszakban — jelentősebb tömegeket megmozgató antiszemita tüntetést nem szerveztek. Közben a debreceni hivatalos poütika képviselői egyre elégedetlenebből nézték a Szlávy László által vezetett kerületi vezérség mind kevésbé irányítható tevékenységét.

A feszültség egyik neuralgikus pontja az egyetemről már a 30-as bizottság megalakulása előtt kizárt Simon József által alapított Méhely Bajtársi Egyesület működése volt.12 Ennek következtében Szlávy Lászlót felmentették tisztségéből s utódjául dr. Váradi Borsay Miklóst nevezték ki. Ez a változás lehetővé tette, hogy a bajtársi egyesületekben az 1933-ban megkezdődött erjedés tovább folytatódjon. A változó helyzetet jól tükröz10 Uj Vetés, 1934. január—február, IV. évf. 5—6. sz., 9—10. old.

11 Uo. 1934. március, 11. old.

12 Simon József munkáscsaládból származott, édesapja a debreceni Vagongyárban fűtőként dolgozott. Családja igen súlyos anyagi körülmények között élt. Simon József cselekedetét a társadalmi igazságtalansággal szemben a vak düh motiválta, a kibontakozás útját pedig a szélsőjobboldali radikalizmusban vélte felfedezni. Simon József 1935-ben tüdőbajban halt meg.

146