A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)
Közlemények - Tóth Pál Péter: A debreceni egyetemi hallgatók mozgalmai, ideológiai-politikai nézeteinek alakulása (1930-1936)
A DEBRECENI EGYETEMI HALLGATÓK MOZGALMAI, IDEOLÓGIAI-POLITIKAI NÉZETEIK ALAKULÁSA (1930—1936)* Tóth Pál Péter Az 1929—33-as gazdasági világválság felszínre hozta és nyilvánvalóvá tette a keresztény-nemzeti kurzus ideológiai rendszerének válságát. Ehhez a válsághoz kapcsolódott a jobb- és a baloldal előretörése, aktivizálódása, a népi mozgalom kialakulása, terjedése és számtalan kérész életű próbálkozás. Az értelmiségiek és az egyetemi ifjúság mozgalmaira a gazdasági válság mellett a munkásmozgalom megerősödése is hatással volt, melynek következtében az egyetemi hallgatók egy része a társadalmi problémák felé fordult. Ez az addig sem egységes egyetemi ifjúságot tovább differenciálta. A kibontakozó népi mozgalom is hozzájárult az új nemzedék tevékenységének kiszélesedéséhez. Szerepet játszott az egyházak, így a református egyház politizálódása is, melynek következtében a politikai protestantizmus mellett erőteljesebbé vált a szociális kereszténységet hirdető irányzat is. Ezekkel összefonódva a debreceni egyetem hallgatóinak politikailag aktív csoportjában fokozottan előtérbe kerültek Ady költészetének hívei, azok akik már gimnazistaként az Ady Társaság rendezvényeinek látogatói voltak. Az egyetemi hallgatók egzisztenciális helyzetének romlása, a Turul Szövetségben kialakult feszültség levezetése érdekében a Turul esetenként látványosan „felkarolta” a diákság jogos követeléseit.1 A valódi érdekvédelmi munka helyett azonban ez is, mint más, a Turul által felvetett szociális probléma a demagógia szintjén maradt. A kisajátított jelszavak és a tényleges cselekvés közötti ellentmondás a Turulon belül az ellentétek egyik forrásává vált. A gazdasági élet súlyos válsága, az ellenforradalom után kialakult értékrendszer devalválódása, a Szovjetunió nemzeti tekintélyének megerősödése, a fasizmus előretörése új helyzetet teremtett. A változó és megváltozott viszonyok között az egyetemi ifjúság is tájékozódni kívánt, s ez a Turul Szövetség tevékenységére is hatással volt, A Turul azonban a megváltozott körülmények között sem tudta meghaladni korábbi tevékenységét, megmerevedett szervezeti kerete, kialakult hagyományai pedig akadályozták az új helyzetre érzékenyen reagáló program megvalósítását. így került egyre távolabb egymástól a megkövetelt tevékenység és a Szövetség tagságának igénye. * A fenti témakörben végzett történetszociológiai vizsgálat részlete. 1 Egyetemi Tanács Jegyzőkönyve (továbbiakban: ET jk) 1932. december 2., V. Rendkívüli ülés. 143
