A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)
Közlemények - Gecsényi Lajos: Adatok tiszántúli és erdélyi kereskedők nürnbergi kapcsolataihoz a XVI. század második felében
a nyugati marhahajtásnak.15 1587-ben Tánczos egy hatalmaskodási ügyben fordul elő, amikor két társával a Dunán Pozsony és Komárom között törvénytelenül megvámolták hajóikat és pénzen kívül gyertyatartókat, kést, poharat, narancsot vettek el tőlük a komáromi és bodaki vámosok.16 Az ugyancsak debreceni Zongó (Songó) János egy pozsonyi származású, de Debrecenben letelepedett kereskedő — bizonyos Veith Gundacker — végrendeletében bukkan fel 1589-ben 1000 forintos adóslevelével.17 A gyöngyösi Poroszlai Boldizsár deáknak két névrokonát ismerjük a városból (P. Pál és Mihály), akik az 1560-as és 70-es években a tekintélyes gyöngyösi kereskedők között szerepelnek.18 Duskás, Tánczos és Zongó tehát rendszeres kapcsolatot tartott fenn a nyugati országrész, Bécs és más városok kereskedőivel. Nem kétséges, hogy a nyugatra hajtott szarvasmarha ellentételeként textíliát és más árucikkeket hoztak az országba.19 Tevékenységük szorosan beleillik az eddigi kutatások során kialakított képbe, amely Debrecen és más alföldi városok polgárainak a XVI. században a hódoltság és a királyi Magyarország közötti áruforgalomban betöltött kiemelkedő szerepét tárja elénk. Mint agrár exportőrök tetemes részt vállaltak a szarvasmarha-felvásárlásban és a határszéli városokig vagy éppen Bécsig történő kihajtásában, ahonnan iparcikkekkel megrakodva tértek vissza. Munkásságuk meghatározó volt a török hódoltság lakosságának ellátásában. Miként erre éppen a bemutatott adóslevelek utalni látszanak a kép azonban tovább bővíthető: Erdély és a Partium egyes városainak, mezővárosainak kereskedői a XVI. század második felében ugyancsak jelen voltak e kapcsolatokban és rendszeresen látogatták a nyugati kereskedelmi központokat. Jelenlétük súlya és tartóssága azonban csak további vizsgálatokkal tisztázható. Függelék 1. Laus Deo Anno Domini 1591 30 Juni Wien En Paxsi Berthalom Deák Debreöczeömben lakozo, wallom adósnak lenny magamath, az en tysztelendeő uramnak leőrembergy polgárnak András Kandiéinak marha araban ky tezeön f 937 d 12 melly kylenczszaz haris Takáts S.: adatai alapján. Továbbá Takáts Sándor: A magyar tőzsérek és kereskedők pusztulása in: Szegény magyarok (Genius) 140—141. old. 16 Zoltai L.: i. m. 92. old. 17 Archiv Mesta Bratislavy, Bratislava, Pozsony város végrendeleti könyvei 5. kötet 4 n. No. 5 föl. 167. 18 Székely F.: Balázs deák... i. m. 19 Cikkem befejezését követően jutottam hozzá az Internationaler Ochsenhandel (1350—1750) Stuttgart, 1979 c. kötethez, melyben W. v. Stormer Zur Organisation, des transkontinentalen Ochsen- und Textilhandels im Spätmittelalter. Der Ochsenhandel des Reichserbkämmerers Konrad von Weinsberg anno 1422 c. tanulmányában rendszerbe foglalja a német textil kereskedők és a kelet-európai marhakereskedők üzleti kapcsolatainak történetét (179—185. 1.). Megállapításai érvényesek a magyarországi helyzetre. 103
