A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)

Közlemények - Gecsényi Lajos: Adatok tiszántúli és erdélyi kereskedők nürnbergi kapcsolataihoz a XVI. század második felében

módját (készpénz és a pénz minősége). Az adóslevélre vezették rá olykor a részletfizetés időpontjait. Nem egyszer fordult elő, hogy az adóslevél kézről kézre vándorolt és bevett fizetési eszközzé vált.3 Kétségtelen tehát, hogy a gazdaságtörténet igen fontos forrásáról van szó, amely azonban éppen jellegénél fogva igen csekély számban maradt az utókorra. A véletlennek is köszönhető, hogy a Pozsonyi Székeskáptalan egyik jegyzőkönyve egy csokorban 30 személy 28 adóslevelét őrizte meg számunkra az 1586. októbere és 1591. októbere közötti 5 esztendőből. Ezen belül is 27 kötelezvény három esztendőn belül (1589—1591) keletkezett.4

A hitelező minden esetben Andreas Kandier5 nürnbergi polgár, ám az adósleveleket — egy kivételével — Bécsben bocsájtották ki, sőt egy ízben Kandiert is bécsi polgárnak mondják. Ennek alapján joggal feltételezhetjük, hogy gyakran megfordult üzleti ügyekben a városban, esetleg — mint erre máshonnan ismerünk példákat — több bécsi faktort (megbízottat) is foglalkoztatott.6

Az adósok sorában 29 tiszántúli és erdélyi, valamint 1 észak-magyarországi kereskedő nevét olvashatjuk, közülük 12 debreceni, 6 enyedi, 5 kolozsvári, 3 túri és 1—1 bátori, szatmári, váradi, illetve gyöngyösi lakosnak vallotta magát. Kötelezvényeiket 1592 elején Kandier vagy valamelyik megbízottja mutatta be a Káptalan előtt.7 A nürnbergi kereskedő itteni kapcsolataira utal, hogy néhány évvel később (1596) megbízottja két alkalommal is felbukkan Pozsony peres jegyzőkönyveiben, amikor ura nevében meghatalmazottat vall.8

A 30 kereskedő kerekítve 21 644 forint összértékben vásárolt árut Kandlertől. Figyelembe véve, hogy egyetlen eladóval egy esetben kötött üzletről volt szó, az összeget számottevőnek mondhatjuk, melyből a debreceniek 7091, az enyediek 4165, a kolozsváriak 3081, a bátoriak 3464 forinttal részesedtek. Az egyes összegek nagyságrendjét személyhez kötötten az alábbi összeállítás mutatja:

3 Éppen erre utalnak az itt közölt adóslevelek kitételei is: „fogadok eő kegielmenek az wagy annak az kynel az en adoslewelem leszeön meg fyzetni”. V. ö. Szabó István: A tokaji rév és Debrecen 1565—67-ben. DKK 1934. 95. old.

4 A jegyzőkönyv Slovenská Statny Ustredny Archiv (Szlovák Központi Állami Levéltár), Bratislava, Pozsonyi Székeskáptalan iratai. Hiteleshelyi felvallási jegyzőkönyvek 23—24. köt. (egybekötve) 605—615. old.

5 Neve a kötelezvényeken Kanler, Kangler, Kanner, Kaller, Khaler, Kanler torzult alakokban is előfordul.

6 Vö. Knittel, Franz: Die Vermögenverhältnisse des Bürgertums von Wien in XVI— XVII. Phil. Diss. Wien, 1971. (manuskript) 188. old.

7 A jegyzőkönyvben a kötelezvények nem tartoznak semmiféle keretszövegbe. A be- másolás időpontjának megállapításához az adóslevelek előtti utolsó fel vallás időpontja, 1592 március, szolgáltat támpontot.

8 Archiv Mesta Bratislavy, Bratislava. Pozsony város polgári peres jegyzőkönyvei 1. köt. 4. a. 1. föl. 94.

100