A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)
Közlemények - Gazdag István: A termelőszövetkezetek szervezése Debrecenben 1948-1956 között
A szervező munka újra indult és minden irányító szerv, a városi tanács illetékesei is hangsúlyozták, a lenini szövetkezeti terv elsősorban az „önkéntesség” elvének betartását. Az elképzelések reálisabbak voltak mint az előző években. Az egyes szövetkezetek saját gondjaik csökkentését remélték a fejlesztéstől. A szepesi Új Élet Tsz csakúgy mint a többi más szövetkezet, nem földet, hanem munkaerőt igényelt elsősorban.28 Felismerték a város vezetői, hogy a határ többi részén az egyéniek az I. típusú szövetkezetét választják szívesebben, ezért indokolt ennek a típusnak a szervezése. A fejlesztés megalapozása érdekében a városi vezetés szorgalmazta a meglevő szövetkezetek gazdasági megerősítését, illetve szövetkezetek összevonását.29 1955-ben végül is szerény fejlesztést sikerült elérni: a taglétszám 2%-kal a földterület 0,9%-kal növekedett. Az év folyamán alakult 1 új szövetkezet, 1 csoport fejlettebb termelőszövetkezetté alakult, 2—2 kisebb tsz-t nagyobb területű szövetkezetté szervezett a tanács.30 1956-ra új fejlesztési tervet dolgoztak ki a megye mezőgazdaságának erőteljesebb szocializálására. Debrecen fejlesztési programjának kialakításakor a következő tényekből indultak ki: nagyüzemi gazdálkodásra számba jöhető terület 11 000 kát. h. szántó az egyénileg gazdálkodók száma 1370 fő. Az előzetes felmérések alapján kialakított évi fejlesztési terv: I. kér. beszervez 80 családot 100 taggal 320 kát. h. szántóval II. kér. beszervez 120 családot 160 taggal 600 kát. h. szántóval III. kér. beszervez 118 családot 140 taggal 472 kát. h. szántóval Összesen: 318 család, 400 tag, 1392 kát. h. szántó A fejlesztés keretében 2 új szövetkezet alakítására, 4 kisebb tsz egyesítésére és 2 I. típusú tszcs átszervezésére vonatkozóan alakították ki elképzelésüket a város politikai és állami vezetői.31 Az eredmények a továbbra is rámenős szervezés ellenére elmaradtak a várakozástól. A III. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága beszámolójában megállapította „A tsz-fejlesztés terén célkitűzéseinket nem tudtuk végrehajtani... Annak, hogy tsz-eink száma nem nőtt és tsz-eink új belépőkkel jelentősebben nem erősödtek, megítélésünk szerint az alapoka az volt, hogy nem foglalkoztunk kellő súllyal a tsz-szervezéssel...” A fenti minősítés a város egész fejlesztési programjára is alkalmas. Egy szövetkezetét sikerült csak szervezni Halá- pon32. Az egyesítések nem mentek valami könnyen, a tanácsi elképzeléseket nem egy ízben felborította a tagság állásfoglalása. Az ondódi Kossuth tsz tagsága elutasította a Petőfi-vel és a Néptanáccsal való egyesülést, de szorgalmazta a fúziót a Hunyadi termelőszövetkezettel. 1956 nyarán a megyében is éreztette hatását a politikai bizonytalanság. Az első félévben kivált a termelőszövetkezetekből 506 család 644 tsz-tag. Az őszi hónapokban az a tendencia csak erősödött. Az ellenforradalom súlyos károkat okozott Debrecen termelőszövetkezeti mozgalmában. 1956. október 15-én 28 tsz és 3 tszcs működött városunkban, 1957. január 14-én viszont mindössze 6 tsz és 3 tszcs. A város mezőgazdasági szövetkezeti szektorának tehát 70%-a átmenetileg feloszlott. Nemcsak a tagok 28 HBmL. XXIII. 152. 1. 1955. június 2. 29 Uo. 30 HBmL. XXIII. 101/a. 5. 1956. január 20. 31 Néplap, 1956. január 29. HBmL. XXIII. 102/a. 15. 1956. február 9. 32 HBmL. XXIII. 102/a. 15. 1956. április 3. 148
