A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)
Közlemények - Gazdag István: A termelőszövetkezetek szervezése Debrecenben 1948-1956 között
A TERMELŐSZÖVETKEZETEK SZERVEZÉSE DEBRECENBEN 1948—1956 KÖZÖTT* Gazdag István A termelőszövetkezetek szervezése a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége által meghatározott irányelvek szerint folyt szerte az országban.1 Debrecen határában sajátos társadalmi környezetben bontakozott ki a szervező munka, mivel a nagyváros közelsége, a város birtokstruktúrája viszonylag nagy számú, nehéz körülmények között élő agrárnincstelen és lumpen elem, illetve módosabb gazdák rétegének jelenlétét eredményezte. Mocsár Gábor „.. .elhanyagolt, belső feszültségekkel teli, válságba jutott...” világnak vallotta Debrecen tanyavilágát, amelynek számára elfogadható életmódot, életformát csak az értelmes szövetkezés jelenthetett.2 Debrecen felszabadulás utáni agrártörténetében korán, 1945. április 8-án találkoztunk először mezőgazdasági szövetkezet létesítésével. A 32 agrárnincstelen az alakulást dokumentáló jegyzőkönyvben kimondta: „megállapodtunk abban, hogy a volt Rikl-féle gazdaságban szövetkezetét létesítünk a föld megmunkálására, azért, mert rájöttünk arra, hogy közös erővel több eredményt tudunk elérni a munkában, mint külön-külön... ”3 A felismerés igazságát a koalíciós kormányzat, de elsősorban a magyar parasztság — különböző okok miatt nem tette magáévá. A népi demokratikus forradalom éveiben agrárpolitikánk a földreform szülte viszonyok tudatos tartósítására — Szakács Sándor szavaival — „konzerválására” törekedett. A fordulatot Rákosi emlékezetes kecskeméti beszéde jelentette: „A kérdés, hogy merre menjen a dolgozó parasztság, fel van vetve és a válasz is világos”. Az MDP munkastílusának egyik jellemző vonása volt, hogy a vitás, ellentmondásos és bonyolult jelenségeket, problémákat leegyszerűsítette, tudatosan figyelmen kívül hagyta az alternatívák lehetőségét. Ez történt az agrárpolitikában is — kialakult az „eszményi”, a „szocialista” agrárstruktúra, amelynek jellemző vonása a homogenitásra való törekvés volt. Az elképzelt szocialista mezőgazdaság modellje: egytípusú, nagyüzemi kollektív gazdaság, amely méltó társa, partnere az ipari üzemeknek, a munkáskollektíváknak. A politikai vezetés kijelölte az agrárátalakulás irányát — a kérdés az, hogy ho* A dolgozat egy készülő tanulmány része. 1 Donáth Ferenc: Reform és forradalom. Bp. 1977. 107—108. old. A megyei viszonyokat vázolja Gazdag István: A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének áttekintése Hajdú-Bihar megyében 1949—1956 között. HBmL Évk. II. (Szerk.: Gazdag István) Db. 1975. 2 Mocsár Gábor—Taar Ferenc: Tanyavilág — bomlóvilág. Db. 1964. 3 HBmL. XVII. 501/1. 612/1945. HBmL K. 10. sz. (Szerk.: Gazdag István) Db. 1977. 2. sz. dokumentum. 139
