A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)
Tanulmányok - Bíró Lajos: Képzőművészeti szervezkedés Debrecenben 1945-1949
V. Debrecen kulturális életének szervező-irányító állami szerve ekkor a városi tanács Szabadművelődési Felügyelői Hivatala. A hivatal — különösen az 1946-os átszervezés után — az új felügyelővel, Asztalos Sándorral az élén nagy ambícióval, energiával és nagylélegzetű tervekkel látott hozzá . .a társadalom igényeire felépülő szerves és teljes kultúra”84 megteremtését célzó szabadművelődési munkához. A képzőművészetről Asztalos Sándor első jelentésében a következőket olvashatjuk: „Kétségtelen az a tény, hogy a nagyközönség körében árképző- művészet kérdései a legelhanyagoltabb kérdések közé tartoznak. Érzésem szerint ezen a vonalon vannak a szabadművelődésnek a legsürgősebb teendői. A képzőművészeti látásmód kialakulása és az ízlésfejlesztés olyan kérdések, amelyek megoldása nélkül a szabadművelődés el sem képzelhető. Ebből a célból 1946. szeptember 15, 25-én és október 2-án részt vettem a képzőművészek Szabadszervezete debreceni csoportjának gyűlésein, miután szeptember hó 13-án Toroczkay Oszvald festőművésszel a Képzőművészek Szabadszervezetének titkárával már előzetes megbeszélést folytattam... Velük előkészítettem egy képzőművészeti szabadiskolának a tervezetét ... és ... felvetődött a munkásság képzőművészeti ízlés nevelésének kérdése. Ebből a célból felvették a kapcsolatot a Munkás Kultúrszövetséggel, és tervezetet készítettek a nagyobb üzemekben tartandó képzőművészeti kiállítások rendezésére. Ezeket a kiállításokat szakszerű tárlatvezetés egészíti ki. November hó második felére irányozták elő az első kiállítást a Vagongyárban, utána pedig a Dohánygyárban és a Bőrgyárban. A Munkás Kultúrszövetség ... előadássorozataihoz ... pedig kiegészítésül képzőművészeti előadások megtartását határozták el.”85 A Szabadművelődési Felügyelőség ambiciózus aktivitása hatására is csak úgy sorjáznak — majdnem hetente — szeptemberben és októberben a csoportgyűlések. Legfontosabb témájuk a szabadiskola működtetésének személyi feltételei, formája, tanterve, költségvetése stb. volt. Az üzemi kiállítások gondolata már jóval kisebb lelkesedést, sőt, jópár tagban ellenérzést váltott ki, decemberig húzódó parázs vitákat eredményezett, és egy furcsa kompromisszummal — mely végül is az üzemi tárlatok gondola- tának-gyakorlatának „elvetélését” jelentette — fejeződött be86. (Úgy a szabadszervezeti mint az utána következő szövetségi csoport több esetben is neki- nekidurálta magát az üzemi tárlatok létrehozására, folyamatos működtetésére — sikertelenül. Ez csak a hetvenes években — az SZMT és a Szövetség Területi Szervezete összefogásával hozott eredményt.) A vitától függetlenül, a felügyelőség változatlan vehemenciával pártfogolta és „aktivizálta” „...a meglehetősen magába süppedt debreceni képzőművé- szek”-et87. Csoportos és önálló kiállítások megrendezését szorgalmazta, s mint rendező szerv igen aktívan részt vett ezek megvalósításában. Létrehozta az Újságíró Clubban az ún. Szabad Fórumot, melynek célja az volt, „...hogy vitadélutánjai során a legaktuálisabb irodalmi, zenei, festészeti és társadalmi 84 Tananyag vázlat a tanító- és tanítónőképző intézetek szabadművelődés című óráihoz. VKM. 1946. október 14. HBmL. 85 VKM-hez küldött 116/1946. sz. Összefoglaló jelentés. 1946. október 26. HBmL. 86 MKSZ csoportgyűlés jegyzőkönyvei: 1946. október 2., 1946. december 1. DDMA. 87 Varga Imre: 1947. szabadművelődési mérlege. In: Debreceni Képes Kalendárium. 1948. 173— 175. old. 91