A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)

Tanulmányok - Bíró Lajos: Képzőművészeti szervezkedés Debrecenben 1945-1949

a magyar képzőművészet történetében először — létrehozta az egész országra kiterjedő összefogás szervezeti kereteit.

A szervező munka ugyanakkor egy alapvető ellenlmondást is főszereplővé tett. Nevezetesen azt, ami az országos méretű szervezetbe tömörült művészek — Magyarországon eddig még soha nem tapasztalt mennyiségű — létszáma és a nagyon korlátozott szakmai, egzisztenciális lehetőségek között fennállt, s melynek — különösképpen a vidéken élők szempontjából — megoldásra váró lényeges része Pest és vidék kapcsolatának rendezése, a képzőművészeti élet decentralizálásának kérdése volt. Toroczkai Oszvald, aki fáradtságot nem ismerve járja az országot, szervez, agitál szóban és írásban, világosan látja ezt, s így érvel: „Végre elérkeztünk ahhoz, hogy elindulhat az országos építési munka, amely e téren teljesen hiányzott a múltban. Decentralizálnunk kell a képzőművészeti kultúrát.”38 Erről beszél a debreceni csoport alakuló ülésén is: „A vidéki művésznek segítségére kell lenni, hogy az helyén maradhasson, de mégis elismerjék ... Cél, hogy a vidéki művészet egyenjogúságát elismertessük a fővárosban, és hogy a vidéket egymáshoz közel hozzuk ... A vidéknek össze kell fognia és erőssé tenni a munkát egymás közti cserekiállításokkal és egymást vendégüllátással.”39 Ehhez „...erős láncot építettünk ki az országban. Ha minden láncszem kifogástalanul kapcsolódik, akkor az eredmény nem maradhat el.”40 Egyértelmű és határozott állásfoglalás ez, és azt, hogy mi van mögötte, azt Toroczkainak egyik Menyhárthoz írt levelében olvashatjuk: „Lassanként kialakul minden, de rengeteg türelem és munka árán ... Mindenesetre folytatom ... és nem nyugszom addig, amíg ki nem verekszem a vidékiek elismerését. Ez itt (mármint Budapesten — B. L.) teljesen új dolog, s így nehezen keresztülvihető. Nehéz állapotok között élünk, sok az eszkimó, a fókák pedig kipusztulóban vannak.”41 (kiemelés — B. L.)

A vidéki csoportok létrehozása első dokumentumának az 1945. szeptember 15-i -— Általános Irányelvek a „Vidéki Szervezetek Országos Központjának” Működésére című -— határozatot tekinthetjük, amely első szöveg szerinti összefoglalása a Szabadszervezet koncepciójának, feladatvállalásának, a Vidéki Központ helyzettisztázó és változtatni akaró szándékának. A dokumentum lényege, hogy az új kultúra és a művészet a demokratikus összefogás „társadalmi szellemére” épüljön a művészeti élet decentralizációjának formájában. E dokumentum mellett Toroczkai Oszvald forrásértékű levelei azok, amelyek a Szabadszervezet — elsősorban debreceni csoportja — fejlődésének első időszakát, az alapozás korát mutatják és minősítik.

Toroczkai leveleiben mindenekelőtt a debreceni képzőművészeti élet megszervezését sürgette, a bekapcsolódást az ország képzőművészeti életébe. „Igyekezzetek kérlek mozogni, mert a többi vidéki város máris elevenen dolgozik, és nem szeretném, ha Debrecen elmaradna.. .”42 — írja Menyhártnak, majd így folytatja következő leveleiben: „A szervezés buzgó folytatását kérem .. ,”43 ... „Debrecen az egyedüli hely, amely még rendezetlen, ... különben is nehezen értem a közel két hónapi hallgatásodat ... az ország minden részéből kapok tudósításokat, csak tőled nem jut semmi kezeimhez. Nem sze38 Toroczkai Oszvald: Képzőművészet és vidék. Szabad Művészet, 1949. 5. sz. 202—203. old.

39 MKSZ csoportgyűlés jegyzőkönyvéből. Toroczkai Oszvald felszólalása. 1946. március 31. DDMA.

40 Toroczkai Oszvald: Szabadszervezetünk vidéki csoportjaihoz. Szabad Művészet, 1947. 1—2. sz.

24. old.

41 Toroczkai Oszvald levele Menyhárt Józsefhez. 1946. február 25. DDMA.

42 Uo. 1945. szeptember 15.

43 Uo. 1945. december 7. .

82