A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)

Tanulmányok - Nyakas Miklós: Hajdú vármegye megszervezése 1876/77-ben

HAJDÚ VÁRMEGYE MEGSZERVEZÉSE 1876/77-BEN Nyakas Miklós

1876. szeptember negyedikén délelőtt negyed tízkor a debreceni Városháza nagytanácstermében kitörő taps közepette jelent meg az újonnan szervezett törvényhatóság, Hajdú megye első főispánja, aki a törvény értelmében Debrecen szabad királyi város főispáni teendőit is ellátta. Tisza Kálmán miniszterelnök és egyben belügyminiszter nem véletlenül választotta Miskolczy Lajos személyét erre a kényes feadatra. A balközép, majd pedig a szabadelvűek politikai nézeteit valló politikus Tisza Kálmán szőkébb pátriájából — Biharból — származott, s hatvanöt esztendős fővel rendkívül gazdag politikai tapasztalatokkal rendelkezett.1 S nem volt helybeli! Beiktatási beszédében hangsúlyozta, hogy „ösmeretlen Vagyok az igen tisztelt megyei bizottság körében. Szerzett érdemek, atyafiságos vagy baráti összeköttetések, személyes érdekek” nem teremtettek számára kedvező lehetőséget, s bár ezeknek megnyerésére törekszik, célja az, hogy „egyedül a törvényt s igazságot tartva szem előtt”, megbízatásának lelkiismeretesen eleget tegyen. Személye tehát mintegy biztosíték volt arra, hogy a három illetve négy törvényhatóság területéből megszerkesztett, s rendkívül heves pártpolitikai és regionális érdekellentétek között létrejött új törvényhatóság hajóját a kormány által megkívánt irányba képes kormányozni.1 2 Feladala ugyanis határozottan kényes természetű volt! Korántsem volt mindegy, hogyan tudja összeegyeztetni a sértett és egyébként már korábban is megosztott hajdúkerületi tisztikar, a szabolcsi és a bihari részek hangadóinak érdekeit, s nem utolsósorban Debrecen városáét, amely ugyan a megyének székhelyet nyújtott, de szabad királyi városi rangját megőrizve nem tartozott a megye fennhatósága alá. A két törvényhatóság között szinte az egyetlen politikai kapcsolat a közös főispán személye volt. A regionális érdek- ellentétek kiegyenlítésén túl számításba kellett vennie a pártpolitika állásfogla1 Miskolczy Mezőtelegden születeti 1811-ben Bihar vármegye régi, nagynevű családja sarjaként. Iskoláinak egy részét Nagyváradon, a jogot pedig Debrecenben végezte. 1848-ban Bihar megye alispánja. Az önkényuralom korában — mint oly sokan kortársai közül — birtokára vonult vissza. 1860-ban ismét Bihar alispánja, a Schmerling-provizórium idején azonban tisztikarával együtt lemondott. 1865-ben a székelyhídi kerület országgyűlési képviselője, 1868-ban pedig immár harmadízben Bihar megye alispánja, majd pedig a kormány Közép-Szolnok főispánjává nevezte ki. Innen került Hajdú megye élére, ahol a főispáni tisztet 1883-ig betöltötte. Vö.: DebreczeniEllenőr 1876. szept. 4. III. évf. 172. sz. 1.; Móricz Pál: A magyar országgyűlési pártok küzdelmei a koronázástól a Deák és balközép pártok egybeolvadásáig. (1867—1875) Bp. 1892. I—II. к. I. 86—93. old.; Hajdú vármegye és Debrecen sz. kir. város (Szerk. CsobánEndre) Bp. 1940. 116. old.

2 A Hajdúkerület körüli küzdelmekre: Nyakas Miklós Hajdúkerület vagy Hajdú megye? Egy ősi szervezet haldoklása és megszűnése. Hajdúk a magyar történelemben III. Db. 1975. 35—55. old.

5