A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)

Tanulmányok - Ujlaky Zoltán: A Hajdú vármegyei nyomdák történetének néhány kérdése 1920-1944

az 1913. évinek 51,2%-át tette ki.3 A nyomdaiparban a kisipari munkások száma országosan 4699 (36,2%), a nagyipari munkáslétszám 8305 (63,8%). A nyomdaipar gépparkjának értéke az egész gyáriparhoz képest 1921-ben 2,1%, 1929-ben 2,0% volt. A gyáriparon belül a nyomdaipar részaránya 1925- ben 1,9%, 1929-ben 2,4%.4 Az adatok szerint a nyomdaipar az összipari fejlődéssel párhuzamosan csekély mértékben növelte részarányát a gyáripari termelésben az 1920-as években. A gépesítés terén azonban elmaradt a többi iparágtól. A megjelent monográfiákban csak kevés adatot találhatunk a nyomdaiparra vonatkozóan, a termelés részletesebb adatai nem ismeretesek.

A Hajdú vármegyei nyomdák története jelenleg feltáratlan. Sajnos, ma már csak szórványos adatokat gyűjthetünk össze ezekről a kisipari jellegű üzemekről, mivel a magánipar termelési adatai nagyrészt nem tükröződtek a helyi hatósági iratanyagokban. Emellett a hatóságok iratai is nagyon hiányosan maradtak fenn. A nyomdák saját irattára nem került levéltári megőrzésbe, holott ez képezte volna az elsődleges forrásanyagot.

A Hajdú vármegyei sokszorosító iparba 1920-ban 17 vállalat tartozott. Ebből 6 segéd nélkül dolgozott, 7 üzem 1 segédet, 3 vállalat 2 segédet, 1 vállalat pedig 3 segédet foglalkoztatott. Összesen 16 segédet alkalmaztak a vármegyei nyomdákban.5 1930-ban 18 önálló iparos dolgozott a vármegyében levő nyomdaiparban. E 18 vállalkozó 2 tisztviselőt és 44 segédszemélyt alkalmazott vállalatánál. Közülük 24 segédmunkás, 19 tanonc, 1 pedig cseléd volt. Művezetőt, vagy előmunkást nem alkalmaztak, tehát a segédmunkás megjelölés segédet, szakmunkást jelentett.6

Tekintsük át a Hajdú vármegyei nyomdák jegyzékét és főbb adataikat 1920—1944 között.

Hajdúböszörményi nyomdák7

Szabó Ferenc nyomdája az 1880-as évek végén keletkezett, valószínűleg 1887-ben, s 1920-ban még működött, mivel a Hajdúböszörmény és Vidéke c. lapot nyomtatta 1920. szept. 24-ig.

Mikó József nyomdája készítette a Hajdúböszörmény és Vidékét 1920. szept. 25.—1922. febr. 7. Ez a bibliográfiai adat ellentétben áll a debreceni iparfelügyelő üzemvizsgálati jelentésével, mely szerint Mikó József 1921-ben eladta a nyomdát a Hajdúböszörményi Nyomda, Lapkiadó, Könyv- és Papírkereskedő RT-nak.

Szűcs Lajos könyvnyomdája 1915. szept. 16-tól 1928. febr. 7-ig állott a tulajdonos vezetése alatt. 1928. febr. 8-tól özvegyi jogon özv. Szűcs Lajosné gyakorolta az ipart 1930. dec. 26-ig, amikor lemondott az iparáról.

3 Uo. 55—56. old.

4 Uo. 285, 290, 293. old.

5 Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat, 72. köt. Az 1920. évi népszámlálás. 3—4. rész. 293. old.

6 Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat, 94. kötet. Az 1930. évi népszámlálás III. rész. 68. old.

7 HBmL. IV. B. 913. 3. köt. Kimutatás a Hajdú vármegye területén működő nyomdákról, 1917— 1944. Hajdú-Bihar megye sajtóbibliográfiája. 1843—1970. (Szerk.: Dr. Korompainé Szalacsi Rácz Mária) Db. 1973. HBmL. XXVI. 202. Üzemvizsgálati jelentések. 30. cs. XVII. Sokszorosító ipar. Hajdúböszörményi Nyomda Rt. 1921. HBmL. IX. 207. 443/1939. sz. Uo. 24. köt. Iparosok törzskönyve, 272, 313, 484. sz. Uo. 25. köt. 324, 538, 638, 675. sz. Magyar Könyvészet 1938. (Szerk.: Dr. Droszt Olga).

48