A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)
Fórum - Müller Veronika: Megjegyzések a Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve I-V. kötetéhez
MEGJEGYZÉSEK A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTÁR ÉVKÖNYVE I—V. KÖTETÉHEZ* Müller Veronika Hozzászólásomban elsősorban azokról a kérdésekről beszélek, amelyek a Hajdú-Bihar megyei Levéltár első öt évkönyvére1, mint „levéltári évkönyvekre” jellemzőek, és most a hangsúlyt elsősorban a jelzőre helyezem. Pontosabban az évkönyvnek, mint levéltári kiadványnak sajátosságaira, előremutató eredményeire, tanulságaira szeretném felhívni a figyelmet. Ma már szinte közhelynek hangzik, és az elmúlt napokban is elhangzott, hogy a tanácsi levéltárak rendeltetésszerű feladata a hely történetírás művelése. Közhelyként hangzik, de tény, hogy a levéltárak a társadalmi és állami igényeknek és követelményeknek megfelelően megyéjükben a helytörténetírás művelői és nem egy esetben szervézői. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár évkönyveit véve a vizsgálat tárgyául, megállapítható, hogy a levéltár mindkét tevékenységnek eleget tesz, szervezi és műveli a helytörténetírást. Az egyes köteteket tanulmányozva szembetűnő, a nem megyei ember számára is, hogy az évkönyv komoly szervező funkciót tölt be, az évkönyv szerkesztője az évkönyv köré csoportosítja a megye helytörténészeit, melynek eredményeként a szerzőgárda között a levéltárosok mellett a megyei közgyűjtemények, múzeum, a könyvtár, a megyei pártarchívum, a debreceni tudomány- egyetem, a marxista tanszékek, a sajtó és egyéb intézmények dolgozóival találkozunk, akik a helytörténetírást szakmájuknak és szívügyüknek tekintik. — Ugyanakkor levéltári évkönyvről lévén szó, az sem lényegtelen szempont, hogy maguk a levéltárosok milyen arányban publikálnak az egyes kötetekben, és igen örvendetes, hogy szemlátomást mindegyik kötetben rendszeresen jelentkeznek tanulmányaikkal. Az egyes kötetek szerzőinek munkahely szerinti százalékos arányát is megvizsgáltam, de nem érdemes ezekkel az adatokkal részleteiben foglalkozni, a lényeg az, hogy a levéltárosok aránya a szerzők között kötetenként változóan 40—60%, tágítva a kört, a közgyűjtemények részvétele 60—70— 90%. — Ami a szerzők földrajzi hovatartozását illeti, egy-két kivételtől eltekintve a szerzőgárda a megyei történészekből kerül ki. Az évkönyv első kötete bevezetőiben határozták meg dr. Kolozsvári Lajos, a Hajdú-Bihar megyei Tanács vb. titkára, valamint Gazdag István, a sorozat szerkesztője a célt és abból adódóan az évkönyvek funkcióját, hogy „Hajdú* Elhangzott a Levéltári Napok 1979. című rendezvényen, 1979. május 10-én. 1 HBmL Évk. I. (Szerk.: Gazdag István) Db., 1974. 251. old.; HBmL Évk. II. (Szerk.: Gazdag István) Db., 1975. 193. old.; HBmL Évk. III. (Szerk.: Gazdag István) Db., 1976. 208. old.; HBmL Évk. IV. (Szerk.: Gazdag István) Db., 1977. 289. old.; HBmL Évk. V. (Szerk.: Gazdag István) Db., 1978. 221. old. 183
