A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)

Fórum - Halász Péter: A termelőszövetkezeti fejlődés regionális történeti irodalma

kozásában: egyrészt az érdekelt tagság, másrészt pedig az érdeklődő „kívülállók” számára — ha áttekintést rendszerint nem is, de — betekintést nyújtanak — mégpedig rendszerint „jól olvasható” stílusban — a termelőszövetkezet által megtett út főbb szakaszaiba, állomásaiba.

c) Külön csoportba tartoznak a krónika-, illetve adattár jellegű tsz- történeti munkák. Ezeket rendszerint a témához közelálló, ám a jelenségek és az események megfogalmazásában kevésbé járatos emberek készítik, akik többé- kevésbé gondos — esetenként tiszteletreméltóan alapos — munkával összeszedik a termelőszövetkezet múltjának legfontosabb eseményeit, gazdálkodásának számadatait és mutatóit, s azokat egymás mellé téve krónika-szerűen, adattárformán bocsátják közre. Ezek a krónikák sajnos egytől-egyig „utólag” készülnek, a megjelentek között még véletlenül sem találunk folyamatosan és naprakészen vezetett eseménylistát, pedig ennek összehasonlíthatatlanul nagyobb volna a forrásértéke.

Az ilyen természetű munkáknál rendszerint föl sem merül az értékelésnek, az események és az összefüggések mélyebb elemzésének igénye, illetve szándéka. Egy kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy ezek a tsz-történeti tanulmányok annál jobbak, minél kevesebb bennük a „magyarázó” szöveg — hiszen szerzőiknek nem ez a kenyerük —, és minél több, minél részletesebb számadatot tartalmaznak.20 Más, hasonló műfajú írások elsősorban nem adatbázisukkal tűnnek ki, hanem az események részletes és valósághű, gyakran visszaemlékezéseken alapuló, nemegyszer szinte jegyzőkönyvszerűen alapos rögzítése miatt érdemelnek figyelmet.21

A krónika-, illetve adattár jellegű munkák többsége igen hasznos forrásanyag lehet egy későbbi, monografikus igényű tsz-történeti feldolgozáshoz.

d) Kissé tágítanunk kell a tsz-történetírás műfajához való tartozás ismérvein, hogy a következő csoportot körvonalazhassam. Ela nem is szorosan az eddigi értelemben, de ide illőnek érzem azokat a szépirodalmi igényű, valamint szépirodalmi eszközöket is felhasználó szociográfiai jellegű munkákat, amelyeknek a legtöbbje úgy keletkezett, hogy írójuk emléket akart állítani szűkebb vagy tá- gabb szülőföldjének egyszer dicsőségesebb, másszor tragikusabb, de mindenképpen izgalmas és szépíró tollára kívánkozó változásainak, eseményeinek. Műfajuknak megfelelően ezek az írások közvetlenül, vagy áttételesebben ábrázolják a történelmi eseményeket, egyértelműen vagy csak hozzávetőlegesen kapcsolódnak valamely adott településhez, termelőszövetkezethez. Az idetartozó művek sorát talán Sánta Ferenc Húsz órájával lehetne kezdeni, aztán folytatható Csák Gyula Mélytengeri áramlásával, Csoóri Sándor Falu a szélfúvás20 Elsősorban a jól összeállított és részletes adatbázisa miatt említjük meg a következőket. Dr. Balázs József: Az ambrózfalvi Dimitrov Tsz 10 éves fejlődése és jelenlegi problémái. Kiadta a tsz. 1961. 66 old. (A hatvanas évek legelején egészen ritkán születtek ilyen színvonalas és igényes munkák.) — A császárszállási Új Alkotmány Tsz-ben. Kiadta a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács Mezőgazda- sági Osztálya. Nyíregyháza, 1961. 27 old. — Zsupos Gábor: Hajdúböszörmény mezőgazdasága (1945—1970). Hajdúböszörmény, 1975. 270 old. (Érdekes kísérlet egy egész város termelőszövetkezeti mozgalmának feldolgozására. Az összehasonlító elemzésben rejlő lehetőségeket csak kevéssé használja ki a szerző, de példamutatóan gazdag és rendszeres adattárat állított össze.) — Dr. Pakuti Béla: A lippói Béke Őre Mgtsz története 1948—1968. Pécs, 1969. 75 old.

21 Például: Nagy Lajos: A mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz krónikája, 1948—1973. Mezőtúri Helytörténeti Füzetek 1. Kiadta a mezőtúri Művelődési Központ és a tsz. Mezőtúr, 1975. 104 old. —-A mohácsi Új Barázda Tsz. (írta: Kászon József) Pécs, 1972. 233 old. — Vaska Miklós: Húsz küzdelmes év. (Göcseji Helikon Honismereti Közlemények 5.) Kiadta a megyei könyvtár, Zalaegerszeg, 1973. 115 old. (Zömében a tsz jegyzőkönyveiből összeállított érdekes szemelvény- gyűjtemény.)

II Évkönyv VII.

161