A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)

Fórum - Halász Péter: A termelőszövetkezeti fejlődés regionális történeti irodalma

beszűkülése miatt — érezhetően csökken az eseményekre való rálátás lehetősége. Sokrétűen ábrázolja a nagy átszervezés lebonyolításának érdemeit és tévedéseit, nem hallgatva el, hogy az objektív gazdasági feltételek, a parasztság érzelmei, valamint a szervezés módszerei között nemegyszer feszültségek keletkeztek.

Donáth Ferencnek két munkája foglalkozik a termelőszövetkezeti mozgalom történetével. Az egyik a téma rövid összefoglalása,6 és elsősorban abból a szempontból érdemel figyelmet, hogy az egyes tsz-ek történetével foglalkozók számára is jól hasznosítható módszertani segítséget nyújt a mozgalom történeti szakaszainak körülhatárolásához. A másik nagyobb lélegzetvételű és bár szándékában az egész magyar agrártársadalom átalakulását kívánja felölelni, figyelmét — érthető módon — elsősorban a termelőszövetkezeti mozgalom nyomán bekövetkező gazdasági, politikai és társadalmi jelenségekre összpontosítja.7

A könyv érdemileg két nagyobb egységből áll: egyharmada a földreformmal és a negyvenes évek második felének kisparaszti mezőgazdaságával foglalkozik, kétharmada pedig a mezőgazdaság nagyüzemi átalakításának folyamatát tárgyalja. Donáth könyvének legfőbb érdeme, hogy következetesen alkalmazott tudományos módszerekkel vizsgálja az elmúlt három évtizedben lezajlott társadalmi és gazdasági jelenségeket, nem elégszik meg az események ismertetésével, hanem igyekszik feltárni az azokat létrehozó és működtető erőket is. A nemzetközi és a hazai politikai változások tükrében, valamint a termelőeszközök és a termelési viszonyok kapcsolatának függvényében vizsgálja a hazai agrárátalakulást, s ily módon nemcsak a nagyobbszabású történelmi eseményeket világítja meg tökéletesebben, de hozzásegít a termelőszövetkezeti mozgalom helyi jelenségeinek a jobb megértéséhez is.

E sorban végezetül Fazekas Béla legutóbbi munkáját kell megemlíteni,8 amely hatalmas statisztikai adatbázis segítségével vázolja fel a hazai termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését és amelynek ismerete nélkül aligha állítható össze reális kép egy-egy termelőszövetkezet történetéről.

5. A tsz-történet írásnak a már említett, 4-5 esztendős, viszonylag „szervezett” időszakában létrejött jónéhány módszertani tapasztalat és kialakult egy többé-kevésbé egységes tematika, ám ezek kedvező hatása a későbbiekben csak részben érvényesült, aminek elsősorban az volt az oka, hogy a módszerekkel kapcsolatosan végülis nem jelent meg semmiféle átfogóbb igényű publikáció. Napvilágot látott néhány, elsősorban a levéltári források kezelésére vonatkozó írás,9 valamint e sorok írójának — részben szerzőtársával együtt — papírra vetett, munka közben megfogalmazott gondolata.10 Itt kell megemlítenünk Erdei

6 Donáth Ferenc: A magyar szövetkezeti nagyüzemi mezőgazdaság kialakulásának vázlatos története 1949—1970. Termelőszövetkezettörténeti Tanulmányok I. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiadványa, 1972. 27—63. old.

7 Donáth Ferenc: Reform és forradalom. Akadémiai K. 1977. 282 old.

8 Fazekas Béla: A mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom Magyarországon. Kossuth K. 1976. 315 old.

9 Oltvai Ferenc: Mezőgazdasági termelőszövetkezetek iratkezelése és nyilvántartása. Levéltári Híradó, 1959. 3—4. sz. 45—53. old. — Szabó Ferenc: Tapasztalatok az mgtsz-ek iratainak levéltári rendezése során. Levéltári Szemle, 1967. 3. sz. 631—652. old. — Simonffy Emil: A mezőgazda- sági termelőszövetkezetek iratai. Levéltári Szemle, 1971. 1—3. sz. 112—122. old. — UrbánLászló: A szövetkezeti mozgalom helytörténeti kutatásának forrásairól. Honismeret, 1977. 1. sz. 56—57. old.

10 Halász Péter: Gondolatok a termelőszövetkezetek történetének megírásáról. Tudomány és Mező- gazdaság. 1970. 4. sz. 98—102. old. —- Halász Péter—Tóthné Loós Gyöngyi: Általános és sajátos vonások termelőszövetkezeti mozgalmunk történetében. Tudomány és Mezőgazdaság, 1971. 6. sz. 56—62. old.

158