A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)
Közlemények - Fodor Péter: A balmazújvárosi Földmívelő Munkás Egylet megalakulásának néhány körülménye
ten csekély, úgy hogy most a mikor már belátták, hogy tagjaik száma nem szaporodik sött fogy, egész csendben élnek s ma már életjelt sem adnak magukról.” Különösen az utóbbi megjegyzés valótlan, hiszen az uradalmi mozgolódások, a Pokrócz cikk, mind olyan előzetes esemény, ami a gazdasági helyzet romlásával a politikai feszültség növekedésével elvezet 1898. június 12-i véres eseményekhez. A felterjesztést követően 1898. március 29-én kelt a m. kir. belügyminiszter levele, amelyben elutasítja a Földművelő Munkás Egylet megalakítását .23 Ezt követően április 6-án főszolgabíró arra kap utasítást az alispántól, hogy „... alakítani szándékolt egylet ideiglenes elnöke Sebők Dániel B.újvá- rosi lakosnak kikézbesítette az így alakítani meg nem engedett egyletnek a belügyminiszter úr most kiadott rendelete ellenére való tényleges megalakulás vagy működése esetén a megtorló eljárást haladéktalanul tegye folyamatba.”24 Az elutasító határozatról feltehetően a helyi elöljáróság nem értesítette Sebők Dánielt, mert május 12-én a következő levelet kapta a Belügyminiszter: „Emlékeztető irat.25 Nagyméltóságú m. kir. Belügyminiszter úr Kérjük 1897-év f. h. November 22-n elküldött Balmaz Újvárosi Földművelő munkás Egylet Alapszabályát. Meri az Fizetési meghagyásért eleget teszünk az államnak. Énéi fogva kérjük tehát a Nagyméltóságú m. kir. Belügyminiszter Urat Méltóztasék intézkedni az alap szabályunk felől, mert nem tudhatjuk hogy hol van az alapszabályunk sémi tudomásunk nincsenróla, maradunk teljes tisztelettel Kelt levelünk 1898-év Május hó 12, ideiglenes elnök Sebők Dániel” Erre a beadványra a belügyminisztérium illetékese május 26-án kelt levelében tájékoztatja a „vármegye közönségét” a balmazújvárosiak leveléről, egyúttal kéri a korábbi intézkedések foganatosítását. Megállapíthatjuk, hogy 1898- ban az engedély megtagadása tovább fokozta az elégedetlenséget. A gazdasági viszonyokat jól jellemzik a kereseti lehetőségek alakulása erre az évre: a férfiak tavasszal 50—80kr-t, nyárelői munkáért 80—100 kr-t, aratárért 150—180 kr-t, cséplésért 80—100 kr-t kaptak, míg a nők és a gyerekek ezen összegek 3/4 részét.26 Az 1898. június 12-i véres eseményről a Népszava mellett Veres Péter visszaemlékezése is beszámol.27 Érdemes emellett idézni az alispáni jelentésből, amely „népzendülésnek” minősíti az összetűzést és arra a megállapításra jut, hogy „szo- cialisztikus jellege nem volt”. Ez az előbbi tények ismeretében elfogadhatatlan. Anélkül, hegy növelni akarnánk az esemény jelentőségét, egyértelmű a működő egylet befolyása. A hatóságok igyekeztek elejét venni szervezkedésnek. Az 1898. és 1899. évi járási főszolgabírói jelentések szerint a járásban „szociális mozgalom nincs.”28 Az egylet vezetőit az események feltehetően méginkább arról győzik meg, hogy tovább kell követelni a legális engedély megadását. A helyiek kapcsolata továbbra is szoros a Független Szocialista Párttal, hiszen a „szeghalmi kongresz- szuson Balmazújváros is képviseltette magát.”29 Ferenczy főszolgabíró 1900. április 30-i30 jelentésében az alapszabályt így terjeszti be: „az alapszabályban le23 Uo. 4295/1898. sz. A belügyminiszter 27 432. sz. alatt iktatott levele. 24 Uo. 25 HBmL. IV. B. 905/103. 26 Hajdú vármegye alispáni jelentése 1898. évről. Db. 1899. 80. old. 27 Népszava 1898. jún. 18. mellett Veres Péter i. m. 28 HBmL. IV. B. 905/b. 103. 29 Földmunkás- és szegényparaszt mozgalmak Magyarországon 1848—1948. (Szerk.: Pölöskei Ferenc és Szakács Kálmán) Bp. 1962. 336. old. 30 HBmL. IV. B. 905/b. 3203/1900. sz. 136
