A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)

Közlemények - Fodor Péter: A balmazújvárosi Földmívelő Munkás Egylet megalakulásának néhány körülménye

bemenetelük van, a gyűlési jegyzőkönyvekbe, az egylet pénzkezelésébe bármikor betekinthetnek és azt állandóan ellenőrizhetik.” Ezzel teljesen egyértelműen egy olyan paragrafust iktatott be a belügyminiszteri módosítás, amely biztosíthatta a Földmívelő Munkás Egylet egész tevékenységének hatósági ellenőrzését.

A levéltári források alapján nyomon követjük a balmazújvárosi földmunkások egylet alapítási szándékának a megvalósulását. Az 1897. novemberétől 1902. május 20-i, az egylet belügyminisztériumi engedélyezéséig a nem teljes levéltári anyagok is megfelelő segítséget nyújtanak arra, hogy figyelemmel kísérjük az egylet megítélését, a hatóságok hozzáállását, valamint egyértelműen bizonyítsuk, hogy a korábbi publikációkban használt alapítási adat nem pontos.18 A balmazújvárosi hatóságok már korábban felfigyeltek a helyi agrárszocialista mozgalom jelenlétére és tevékenységére. Ennek megfelelően minősítették és ellenezték az egylet megalakítását. 1898. január 3-án kelt a balmazújvárosi járási főszolgabíró felterjesztése a vármegye alispánjához, amelyben nem javasolja a Földmívelő Munkásegylet működésének engedélyezését.19 „Sebők Dániel és az egylet tiszti karának megválasztottak mindnyájan a legveszedelmesebb szocialista izgatok, kik már eddig is tönkre tették B.Újváros község nyugalmát és jó hívnevét.”

Az egylet vezetősége a jelentés szerint Budapestről kapta az alapszabály mintát. A Várkonyi féle „Földmívelő” olvasottsága igen nagy volt. „Ezek izgatják folytonosan a szegénységet szóval és a »Földmívelő« czímű szocialista lap terjesztésével”. A lapban S. D. (Sebők Dániel) részére szóló szerkesztői üzenet van. A főszolgabírói jelentés utal arra, hogy a független szocialisták befolyásolására az 1898-as évre nem akarnak részes aratást, a nagybérlőknél és a kisgazdáknál sem „... mint azt hirdetik övék a Semsey-uradalom!”

Végül így foglalja össze véleményét a javaslat „Tisztelettel kérem az alapszabályok visszautasítását javasolni mindannyiszor, valahányszor azt felterjesztik, mert lapjuk arra tanítja őket, hogy ha százszor visszaküldik, küldjék fel százegyszer.”

A helyi agrármozgalom erejének kell tulajdonítani azt a tényt, hogy 1898. január 16-án az egyik helybéli pap kérésére 10 csendőrt hoztak az uradalmi mezőgazdasági munkások megfékezésére.20 Néhány hét múlva az egylet egyik vezetője ifj. Pokrócz Imre (Ferenc!).21 „Cselekedjünk” címmel felhívást tesz közzé a Földmívelőben az ország földmunkásaihoz. „Ha a birtokosok nem változnak meg, ne ismerjetek kegyelmet!” Ez már több mint véleménynyilvánítás itt egyértelmű szervezkedésről van szó. Rásó Gyula vármegyei alispán 1898. március 7-én kelt levelében22 elutasítási javaslattal terjeszti fel a Belügyminiszterhez az egylet alapítási kérelmét. A felterjesztés szövegében, indoklásában lényegében egyező a főszolgabírói javaslattal. Indoklása azonban két figyelemre méltó megjegyzést tartalmaz: „Mert az egylet czélja, nem mint az alapszabályban állítva van a Tudomány és művelődés előmozdítása, mert ilyenről fogalmuk sincs, hanem a rend zavaró tanok szabadabb terjesztése lenne.” „Különben ezek száma (a szervezkedőké) B.Újváros lakosai számához mérte HBmL Közleményei 4. sz. Db. 1972. 146. old. 1901. március 24-i megalakulást vesz alapul. Ezt az adatot idézem i. m. 154. old. Lásd még Sz. Szabó László: Adalékok a Hajdú-Bihar megyei olvasókörök 1900—1944 közötti történetéhez. Könyvtáros, 1979. 6. sz. 357. old.

19 HBmL. IV. B. 905/b. 9339/1897. sz. és Földmívelő 1897. dec. 17. A főszolgabíró ennek a példányát mellékelte a véleményéhez.

20 Földmívelő 1898. jan. 28.

21 Uo. febr. 4.

22 HBmL. IV. B. 905/b. 79/1898. sz.

135