A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)
Közlemények - Fodor Péter: A balmazújvárosi Földmívelő Munkás Egylet megalakulásának néhány körülménye
Jegyzőkönyvi kivonat10 11 Felvétetett Balmaz Újvároson 1897 Novem 21-én Juhász Imre házánál tartott nagy értekezleten vagy gyűlésen hol a balmaz újvárosi földmívelő munkás egylet meg alakítása elhatároztatott az alapszabály fel olvastatott melynek elfogadásával az egylet vezetésére egyhangúlag a következők válasz tattak meg: Elnök Sebők Sániel helyettes elnök Deli József Titkár Hüse Péter jegyző Juhász Imre Pénztárnok Lajter György könyvtárnok Kunkli Imre Választmányi tagok Sebők József Hartman József Bereczki Bálint Gém György Holb Péter Hüse Jakab. Idős Juhász Imre Buruzs Gábor Szakács János Kis Bálint Tóth József Orbán Péter Veres István Fenyő József Szajfert János, Silling Frügyes Árva Imre Ticz Péter Fenyő Imre Juhász Tamás. Póttagok Eder János ifj. Pok- rócz Ferenc Sepp. Fülep Szabó András Bereczki József. Számvizsgáló bizottsági tagok Bugjó Ferencz Bojtos Bálint Szajfert Ferencz Szarvas Péter K. Takács Gergely Számvizsgáló póttagok B. Nagy Lajos Szarvas Ferencz Juhász Imre jegyzőkönyv hitelesítők Sebők Dániel jegyző Kiss József elnök Tányér Imre Az egylet elnevezését az eddigi munkák mint Földmívelő Egyletet említették. Az alakuló közgyűlésen nem tudjuk hányán jelentek meg, de mindenképpen arra következtethetünk a jegyzőkönyv, alapján, hogy sokan, hiszen „nagy értekezletről” esik szó. Az is figyelemre méltó, hogy jelentős számú tisztségviselőt választottak. A vezetőség november 22-én eljuttatta az alapítójegyzőkönyvet és az alapszabálytervezetet a helyi hatóságokhoz. Innen felterjesztették az alispáni hivatalon keresztül a m. kir. belügyminiszterhez.11 A jóváhagyott bemutatási záradékkal ellátott egyleti alapszabályok alapján engedélyezett körök felsorolását a Belügyi Közlöny rendszeresen közölte a Közleményekben, egyleti alapszabályok címszó alatt 1896—1918-ig.12 Az alakuló közgyűlésen megtárgyalt és elfogadott alapszabály alapvetően nem különbözik a korabeli olvasókörök, egyletek által összeállított hasonló dokumentumoktól. Ennek oka, hogy a hatóságok megkülönböztetett figyelmet fordítottak a munkás és parasztmozgalmakon belül alakuló és működő egyletekre. Ezért az új egyletet szervezők inkább a korábban máshol már jóváhagyott alapszabályt vették mintául. A balmazújvárosi Földmívelő Egylet két alapszabálya áll rendelkezésünkre. Az elsőt 1897-ben szerkesztették, a másodikat, módosítva 1901-ben.13 Az első 29 §-ból a második 32 §-ból áll. Az egylet célját a 2. § fogalmazza meg: „Az egylet czélja: tagjait felvilágosítani és oktatásban részesíteni, köztük a tudást, a művelődés s önképzést és a társas szellemet fejleszteni és előmozdítani, ezt a czélját az egylet főképen a következő eszközök által kívánja elérni: 10 Uo. 1189/1900. sz. 11 Az egyletekre és társkörökre vonatkozó jogszabályok és vagyonkezelési irányelvek. (Szerk.: Szokolay István) Bp. 1904. 118. old. alapján Hajdú Géza: Vásárhelyi egyletek és könyvtárak 1827—1944. Szeged, 1977. 11—12. old. című tanulmányában ismerteti az engedélyezés módját. 12 Vásárhelyi Miklósáé: A művelődési otthonok előzményei. (Munkaköri jelentés a közművelődési kutatásokról) Bp. 1979. 7. old. 13 HBmL. IV. B. 905/b. 103. 133