A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)

Tanulmányok - Nyakas Miklós: Hajdú vármegye megszervezése 1876/77-ben

Itt csak utalhatunk rá, hogy ezen a beosztáson egy 1882-ben kelt belügyminiszteri rendelet lényegesen változtatott.33

Terjedelmi okok miatt csak jelezhetjük, hogy egészségügyi vonatkozásban is megtörtént a területi felosztás, amelyet a vármegye tiszti főorvosa fogott össze.34

A választói kerületekre rátérve külön kell választanunk a megyei törvény- hatósági és az országgyűlési választókerületeket. A törvényhatóság választó- kerületeinek számát az 1870: XLII. te. figyelembe vételével a megye törvény- hatósági bizottsága határozta meg. E vonatkozásban a belügyminiszter által 1876. december 13-án megerősített, majd a december 18-án tartott rendkívüli közgyűlésen elfogadott szervezeti szabályrendelet volt a mérvadó. Az 1877. április 19-én tartott rendes törvényhatósági bizottsági közgyűlés meghatározta a megye százhúsz választott bizottsági tagot küldő kerületét. A virilisek száma természetesen — a törvény előírásainak megfelelően — ugyancsak százhúsz volt. Az 1877/64-es közgyűlési határozat szerint a megyét tizenöt választó és tizenöt alválasztó kerületre osztották, s ezek a következők! Választókerületek: Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Hajdúdorog, Balmazújváros, Püspökladány, Nádudvar, Kaba, Szovát, Földes és Csege külön külön, Tetétlen Mikepérccsel, Sámson, Vámospércs és Téglás együtt, Egyek Alsó- és Felső-Józsával. Összesen tehát tizenöt. Az alxálasztókerületek: Hajdúböszörményben három, Hajdúdorogon kettő, Hajdúnánáson öt, Hajdúszoboszlón három és Földesen kettő, azaz szintén tizenöt. A százhúsz választható bizottsági tag a kerületekben a következőképpen oszlott meg! A hajdú- böszörményiben választható volt tizenöt, a hajdúnánásiban huszonkettő, a hajdúszoboszlóiban tizenhárom, a hajdúdorogiban tizenegy, a balmazújvárosiban négy, a püspökladányiban öt, a hajdúhadháziban hat, a nádudvariban nyolc, a szovátiban négy, a földesiben tizenegy, a csegeiben négy fő. Tetétlenen és Mikepércsen két-két fő, összesen tehát négy; Sámsonban öt, Vámospércsen három, Tégláson kettő, összesen tehát tíz; Egyekről kettő, Alsó-és Felső-Józsá- ról pedig egy, azaz három fő. Összesen tehát százhúsz fő!35

Hajdú megye törvényhatósági bizottsága 1877. május 12-én tartott közgyűlésében fogadta el az 1877: X. te. figyelembe vételével megalkotott ország- gyűlési képviselői kerületeket. A megye az országgyűlésbe négy képviselőt küldhetett, ebből azonban Hajdúböszörmény városa egymaga egyet. így tulajdonképpen három kerületről beszélhetünk.36

Nézzük meg ezek főbb adatait közelebbről!

33 Hajdú vármegye szabályrendeleteinek gyűjteménye 1. kötet i. m. 8. óid.

34 Stipta István: Az 1876: XXXIII. te. létrejötte. Hajdú vármegye megszervezése. Szeged, 1975. Kézirat.

35 HBmL. IV. B. 902/a. 1. 1877. április 19. és Hajdú vármegye szabályrendeleteinek gyűjteménye i. k. i. m. 7. old.

36 Uo. 136/1877. sz. és Hajdú vármegye szabályrendeleteinek gyűjteménye i. h.

12