A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)
Tanulmányok - Béres András: A hortobágyi gazdálkodás felszabadulás utáni kibontakozása
Település 1958 nyarán a tanácsi kirendeltség a csárda háta mögött levő bolthajtásos épületbe költözött, s a bolthajtások közé a megszűnő 33. sz. Népbolt és söntés- nek a csárdához készült bolthajtásos ablakkereteit építették be a vállalat hozzájárulásával.42 Ezt követően, tekintettel a lakosság növekvő lélekszámára Ember Zoltán és Sándor debreceni lakosok részére női és férfi fodrászüzlet létesítését engedélyezték, s részükre munkájuk végzéséhez egészséges és kifogástalan üzlethelyiséget biztosítottak.43 Az orvosi teendőket dr. Morvái Pál látta el. 1959. szeptember 15-i hatállyal 800 Ft-os illetménnyel a segédasszisztensi feladatokat felesége látta el.44 Bár 1959-ben már házszámtáblákat helyeztek el, a Hortobágy község kijelölésének gondolata 1960-ban merült fel. Egy új szocialista mintatelepülés létrehozására a helykijelölés 1962. november 1-én történt meg. Per- czel Károly az ÉM. Város és Községrendezési Főosztály vezetője hozzászólásában hangsúlyozta: „A Hortobágy település azok közé a központi falvak közé tartozik, amelyek később is fejlesztésre alkalmasak lesznek. Ez az új falu minden lehetőségét magában rejti, mintaszerűnek kell lenni és a benne levő lakosoknak városi kényelmet kell biztosítani. Olyan új falut szeretnénk létesíteni, ami nem általános”. Tarján Aladár tervező mérnök is kifejtette véleményét: „A hortobágyi településnél biztosítani kell először az összes kulturális ágazati igényeknek megfelelő védőövezet kialakítását. Másodszor idegenforgalmi jellegére tekintettel ki kell alakítani a szocialista falut. Harmadszor megfelelő összhangot kell biztosítani az állami gazdaság üzemi részlegei, valamint a kialakult lakóépületek között. Felmérések alapján 2500—3000 főt tesz ki a várható lakosság. A település elhelyezésére igen szűk a terület”. A községi központ elhelyezésére három alternatíva merült fel: 1. a vasútvonal, a 33. sz. műút, a Hortobágy folyó és a már beépített lakóterület. 2. A vasútvonalon túli elgondolást községszervezetileg nem tartják alkalmasnak, mert vagy vasúti alulvagy felüljárót kellett volna építeni, ami igen költséges, de egyébként is ez a terület nem alkalmas településre. 3. Felmerült a Hortobágy folyón túl nyugatra eső terület, de miután nagyon elszakadna a már meglevő településtől és vízügyi beépítésre sem alkalmas, a tervezésnél az első javaslat mellett döntöttek.45 Az új település létrehozása komoly gondot jelentett. Tekintve, hogy a hortobágyi lakosság visszatérő gondja a tüzelőanyag-ellátás, ugyanis 700 család tüzelő- és építőanyagának biztosításáról volt szó, ezt is meg kellett oldani. A legközelebbi hely 20 km-re volt, s mire 1 q, 22 Ft-os szén a Hortobágyra került, fuvarköltséggel együtt 33 Ft áru lett. S csak maga az Á. G. 30 00Ö q tüzelőt és ezen kívül nagy mennyiségű épületanyagot is igényelt. A telepítés megoldását a Balmazújvárosi FMSZ vállalta magára.46 A gazdasági létesítmények sorra megvalósultak. Felépült a takarmánykeverő, bővült az öntözött terület. A tanácsi kirendeltség vezetését 1961. augusztus 16-tól Harangi Sándor látta el. 1964. május 8-tól tekintettel a nagy idegenforgalmi érdeklődésre, Jenkei Gábor vezetésével Idegenforgalmi Kirendeltség létesült, egyelőre a Tanácsi Kirendeltség épületében, s mindaddig ott működött, míg Szabó János 42 Uo. 14/1958. febr. 15. 43 Uo. 19/1958. febr. 19. 44 Uo. 165/1959. szept. 28. Eü. 2525/1959. sz. 45 Uo. 178/1959. nov. 9., 46/1963. jan. 29. 46 Uo. 35/1963. jan. 31. 110
