A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)
Tanulmányok - Nyakas Miklós: Hajdú vármegye megszervezése 1876/77-ben
pedig 4,85 százalékkal jelenhettek meg. A hajdúvárosok vezető szerepe tehát vitathatatlan! A megyei szabályrendelet értelmében a törvényhatósági bizottság évente kétszer ülésezik, azonban rendkívüli ülések összehívására is volt lehetőség, amellyel rendszerint éltek is. A törvényhatósági bizottságnak hivatalból tagja volt tizennégy tisztviselő is, a végső szám így tehát 224.22 A törvényhatósági bizottság 1876. október 25/26-án tartott rendkívüli közgyűlésében választotta meg a különböző bizottságait.23 Nevezetesen a következőket; tanügyi bizottság nyolc fővel, egészségügyi bizottság szintén nyolc fővel, amelyhez még a rendezett tanácsú városok orvosai csatlakoztak, illetve öt választott tag, s hivatalból az öt rendezett tanácsú város polgármestere és a két szolgabíró; építészeti bizottság öt fővel, jegyző nyugdíjintézeti bizottság négy fővel, az igazoló választmány négy főispánilag kinevezett és öt választott taggal, bíráló választmány hat taggal. A későbbiek folyamán természetesen a bizottságok számában, elnevezésében és létszámában lényeges módosulások történtek, erre azonban nincs lehetőségünk kitérni.24 A bizottságok közül kétségtelenül a legjelentősebb, legfontosabb az eddig nem említett köz- igazgatási bizottság volt. Feladatául jelölték meg, hogy biztosítsák a közigazgatás különböző ágaiban az összhangot, támogassák az önkormányzati szervek működését, de úgy, hogy az az állam illetve a kormány célkitűzéseit ne veszélyeztesse. Az 1876: VI. te. a közigazgatási bizottságokra olyan kiterjedt és fontos hatáskört ruházott, hogy — a Pest Napló cikkírója szerint — „éppen nem csodálhatni, ha úgy a főispánok, mint a megyei irányadó körök bevinni igyekeznek embereiket az administráció tulajdonképpeni vezetésre hivatott testületébe”.25 Az első pillantásra úgy tűnhet, hogy a közigazgatási bizottság a megyei önkormányzat szerve, valójában azonban azt a feladatkört töltötte be, hogy a központi kormányakaratot a megyei önkormányzati szervekben érvényesítse. Tisza Kálmán ennek fontosságával nagyon is tisztában volt, s Hajdú megye főispánjával is tudatta, azért kell szeptember 20. és 30. között rendkívüli törvényhatósági bizottsági ülést összehívni, hogy azon a közigazgatási bizottságot megválaszthassák. Szeptember 16-án a miniszterelnök Budapesten főispáni értekezletet hívott össze, ahol — mint a leiratban olvashatjuk — „a közigazgatási bizottságoknak kiadandó utasításokat és szabályrendeleteket kívánja megbeszélni.”26 A bizottság kormányzat iránti elkötelezettségét bizonyítja az is, hogy a negyvennyolcas nézeteiről ismert Gaál Mihály — miután e bizottság tagjául választották — másnap tisztségéről leköszönt.27 A bizottság tagja volt egyébként hivatalból a főispán mint elnök, az alispán, a főjegyző, a tiszti ügyész, az árvaszéki ülnök, a tiszti főorvos, a királyi adófelügyelő, a tanfelügyelő, a királyi ügyész, a posta és távírda kerületi igazgatója és tíz választott törvényhatósági tag (Csapó István, Budaházy Gábor, Tury Sámuel, Foghtövy Sámuel, Lukács Dezső, Zlinszky Béla, Nagy Gábor, Ránki Béla, Ludmann Lajos és 22 Uo. szept. 4. és 5.; Debreczeni Ellenőr 1876. szept. 5. 1. 23 Debreczeni Ellenőr 1876. szept 28. 1. Mindenekelőtt meg kell említenünk a 30 tagú Állandó Választmányt, amely előkészíti a th-i biz. üléseit. 24 Az egyéb módosulásokra is lásd: Hajdú vármegye szabályrendeleteinek gyűjteménye. I. k. Db. 1885. 9—10. old. 25 Pesti Napló 1876. szept. 14. 27. évf. 221. sz. 1. Vő.: Csizmadia Andor: A „Közigazgatási Bizottság” a polgári állam szervezetében. Jogtörténeti tanulmányok II. i. m. 26 HBmL. 901/c. 1. 21/1876. 27 Debreczeni Ellenőr 1876. szept. 28. 1. old. 10
