A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)

Tanulmányok - Béres András: A hortobágyi gazdálkodás felszabadulás utáni kibontakozása

Az állatorvosi teendők elvégzését dr. Bajmóczy Endre, dr. Mohácsy Jenő hely- hatósági állatorvos és dr. Nagy Lajos állami (városi) főorvos látta el, mivel Hortobágyon akkor állatorvos nem működött. A marhalevél kezelést Erdei Ferenc és Romhányi László, a rendfenntartást 6 fő mezőrendőr végezte. Az irányítás és ellenőrzés munkájában Ménes János h. polgármester és hivatali helyettese dr. Orosz Árpád, tb. tanácsnok is részt vett. Személyi költségekre, kiküldetésre, napszámbérekre 800.— Ft összeget irányoztak elő, a vásárhirdetést 200 példányban nyomtatták és adták ki. A vásár megrendezését a Népszava, Debrecen, Néplap c. napilapok és a Rádió útján is közzétették.30

Az utolsó hídivásárt az akkor már megalakult Hortobágyi Állami Gazdaság Nemzeti Vállalat hozzájárulása alapján, a vásártartási engedélyben előírt időpontban, 1949. június 28-ra tűzték ki. Áz elsőfokú közigazgatási hatóság hozzájárult ahhoz, hogy a hortobágyi vásártér időközben kiszedett vascsőkerítésének pótlására 1500 fm, 3—4 mm-es puha vasdrótot szerezzenek be. A vásártér bekerítését rohammunkával végezték el. A vásárbírón kívül négy mezőrendőr, nyolc marhalevélkezelő, két szájaló munkás, tizenöt fő helypénzszedő dolgozott reggel fél 6 órától este későig. A nagy érdeklődésre tekintettel a vasúti forgalmat is meg kellett erősíteni. Ezt követően csak 17 évvel később 1966- ban került ismét szóba az új HIB javaslatára a hídivásár megváltozott jelleggel történő megrendezésének gondolata.31

Igazgatás

Ekkor már a Mátai Biztosi Hivatal mint Debrecen Város I. Fokú Köz- igazgatási Hatóságának Kirendeltsége működött 1952. július 1-ig, amikor is a belügyminiszter a Hortobágy pusztát Balmazújváros községhez csatolta át, s Debrecen Városi Tanács V. B.-nek minden közigazgatási jogát megszüntette a területen. A Mátai Biztosi Hivatalhoz tartozó 65 ezer kát. h. területen 1949- ben 3000 lelket számláltak, s a közigazgatással járó feladatokat a szétszórt területen a kézbesítéssel együtt három mezőrendőr látta el, s hetenként háromszor 30—150 kézbesítendő ügydarabbal sokszor 150 km-t is megtettek a három részre osztott járásokban. Január 1-től december 31-ig 5185 bírósági és egyéb közigazgatási ügydarabot intéztek, kézbesítettek, járlatlevelet 974 jószágra adtak, 785 átruházás és 474 irányítás történt, és 1500 magánpostai kézbesítést végeztek. A Hortobágy központja ekkor kezdett kiépülni, s az előzetes felmérések szerint számítani kellett arra, hogy hamarosan annyira benépesül, hogy az igazgatási feladatokat három mezőrendőr már nem tudja ellátni, különösen hogy egy főt az irodai munka kötött le.32 Nagyfejeő József kirendeltségvezető 1952. július 16-án Debrecen városának 560,50 Ft készpénzzel és 1439,50 Ft értékű járlatlevéllel illetőleg bélyeggel számolt le, s ettől kezdve Nagyhortobágy már gyakorlatilag Balmazújváros nagyközség közigazgatási felügyelete alá került.

30 Uo. 578/1947. jún. 14. Debrecen Város Tanácsa 17 879/1947. II.

31 HBmL. XXIII. 759/b. 1. Debrecen Város Tanácsa 20 090/1949. VI. sz. június 21. Vő.: Béres András: A hortobágyi hídivásár néprajza. In: Vásártörténet—Hídivásár. (Szerk.: Szöllősi Gyula) Db. 1976. 268—269. old. (1966. aug. 14—20.) 14 000 résztvevővel.

32 HBmL. 759/b. 1. 49/1950. mb. 1949. évi ügyforgalmáról és területmegosztásáról. Debrecen Város I. fokú Közigazgatási Hatóságához küldött jelentés. 1950. január 21., 100/1953. 602/1952. Rés. júl. 12.

107