A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)
Tanulmányok - Béres András: A hortobágyi gazdálkodás felszabadulás utáni kibontakozása
Hasznosítás Az 1947. február 29-én megtartott bizottsági értekezleten került először terítékre ismét a Hortobágy hasznosításának terve. Itt egyhangúlag alakult ki az a vélemény, hogy „a tiszántúli terület állattenyésztésének fellendítése érdekében feltétlenül szükség van a Hortobágynak, mint a legnagyobb magyar közlegelőnek belterjes művelés alá vételére és korszerű hasznosítására. Ha az akció sikerrel jár, úgy a Hortobágyon ki tenyésztendő magyar háziállat fajták az egész országban tenyészthetők lesznek, és a legnagyobb magyar közlegelőről a magyar állattenyésztés újjászületése indulhat ki. Hasznosítás, illetve korszerűsítés vagy hosszúlejáratú állami kölcsönnel a város által lesz végrehajtandó, vagy pedig maga a földmívelésügyi kormányzat hosszúlejáratú szerződés alapján kezdi meg a puszta hasznosítását, amely egyébként is benne szerepel a kormány hároméves tervében. Mindkét megoldási lehetőség mellett a debreceni állattartó gazdák legeltetési joga és lehetősége mint szerzett jog feltétlenül biztosítandó”.27 A határozat alapján indult meg az állattenyésztés alapját biztosító apaállatállomány számbavétele. Az Állattenyésztési Alap 1944. évi állománya 78 db magyar fajtájú bika volt. Tizenkét darab kivételével a háború utolsó szakaszában ezeknek nyoma veszett, a megmaradtak közül 5 db közélelmezésre, 5 db a Heves, Halmos, Jáczó, Ügyes, Úrfi nevűek nyilvános árverésen kerültek eladásra, kettő darab, a Vaskos és Cézár az ohati állami kincstári gazdaság tulajdonába került.28 A felállított gulyákban a szélsőséges időjárás miatt sercegő üszők fertőzést állapítottak meg. Sok állat elpusztult, s hiába foganatosították a pásztorok; Hajas Pál, Sárkány József, Hamriska Imre, Czinege János, Fülöp Sándor az aláírásukkal is tudomásul vett rendeletet, a betegség terjedését az akadozott gyógyszerellátás miatt is megállítani nem tudták. 1848 júniusában a száj és körömfájás tizedelte a gulyákat, a legelőterületet teljesen zár alá vették. S ha a pásztorok, Kovács Lőrinc, Sárkány József falu- véghalmi, Fülöp Sándor, Faragó József halasközi, Virág József szásztelki, Elek József disznóföldi, de a papegyházi és juhosháti számadók a 8800/1947 állategészségügyi kormányrendelet ellenében a rájuk bízott állatokból akár csak egy beteget is kiadtak volna, nem kerülték volna el a hároméves terv szabotálóira kimérhető, az internálás melletti 15 évi fegyházbüntetést.29 Hídi vásár A felszabadulás után, ellentétben az eddigi ismeretekkel, még két hídi- vásár megtartásáról van most már tudomásunk. A város I. fokú közigazgatási hatósága 15495/1947. C. sz. alatti előterjesztése az 1947. január hó 24-én tartandó hortobágyi országos állatvásár előkészítéséről intézkedett. Figyelemmel a nagy érdeklődésre s az előző évek tapasztalataira, a vásárbírói teendők ellátásával, a felügyelet és ellenőrzés gyakorlásával Vigh Józsefet az elsőfokú hatóság mezőrendészeti és állategészségügyi osztályának helyettes vezetőjét bízták meg. 27 HBmL. XXI. 505/a. 81. 18 750/1948. sz. Polgármesteri jelentés 1947. márc. 29. Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv. HBmL X. 5. (Szerk.: Komoróczy György) Db., 1973. 364. old. 28 HBmL. XXIII. 759/b. 1. 6/1947. január 9. 29 HBmL. XXIII. 759/b. 1. 787/1947. sz. Debrecen Város I. Fokú Közigazgatási Hatósága, 24 149/1947. C. sz. 1948. jún. 12. 106
