A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)
Tanulmányok - Nyakas Miklós: Hajdú vármegye megszervezése 1876/77-ben
A miniszterelnök-belügyminiszter utasítása szerint az újonnan szervezett vagy átszervezett megyék 1876. szeptember negyedikén tartották alakuló közgyűlésüket. így volt ez Hajdú megye esetében is! A főispán ünnepi beszéde után Weszprémy Gáspár egykori hajdúkerületi alkapitány, most az új megye alispánja méltatta a Hajdúkerület érdemeit: „Ez ünnepélyes pillanatban, midőn e szerény, de múltjára büszke törvényhatóság beolvadása küszöbén állunk, sokan talán fájdalmat érezve jelentek meg ... váljon az új megyében megtalál- ják-é az édes otthont...”. Egy régi megyét kormányozni nem nagy feladat — mondotta — „de egy új megyét, melly eddig össze nem tartozott részekből alakíttatott, jól kormányozni, ... erre mély belátás és türelem kívántatik. Az ünnepélyes szavak elhangzása után került sor a tényleges munkára, nevezetesen a levéltár, az árvaügy, a pénztári készletek átvételére — amelyre ugyan már korábban is történtek hivatalos intézkedések, s amellyel most a közgyűlés hivatalosan is az alispánt bízta meg. Döntés született az új megye zászlójáról és címeréről is. A hajdúböszörményi Lengyel Imre javaslatára elfogadták a volt Hajdúkerület kék-fehér színét és a címerét is, amelyet az új megye pecsétjére Hajdú vármegye pecsétje körirattal alkalmaztak. A Hajdúkerület utolsó éveiben Szoboszló és Böszörmény közötti rendkívül elmérgesedett viszony fellobbaná- sának tekinthetjük, hogy ez ellen csupán a hajdúszoboszlói Kovács Miklós tiltakozott, mondván, hogy a Hajdúkerületnek külön címere nem is volt.20 Az alakuló közgyűlésen ünnepélyesen kimondták az új megye megalakulását, s egyben elrendelték a megyei szabályrendelet összeállítását, amelyet fel kellett terjeszteni jóváhagyás végett a belügyminisztériumhoz. A megyei szervezetről készített munkálat a minisztériumba azonban csak november 21-én érkezett föl — e miatt Tisza Kálmán neheztelt is — s hivatalosan december 13-án hagyták jóvá, néhány jelentéktelennek tűnő módosítástól eltekintve. Hajdú megye területi beosztásának, önkormányzati szervei létrehozásának és tisztviselői kara megszervezésének lényegében ez a munkálat szolgált alapjául.21 Hajdú megye elvben legfontosabb önkormányzati szerve a megyei közgyűlés volt, amely mint láthattuk, 1876. szeptember negyedikén a korábbi állapotok figyelembe vételével ült össze. A közgyűlés — hivatalosan Hajdú megye törvényhatósági bizottsága — az alakuló ülésen az 1876: XXXIII. te. értelmében ideiglenesen 206 fő virilis és választott képviselőből állott. Ezek közül azonban csak nyolcvanketten jelentek meg az alakuló közgyűlésen. Ekkor rendelkeztek arról is, hogy a Hajdúkerületben eddig szokásos alkapitányi cím alispánira, a városi főhadnagy polgármesterire, a rendőrhadnagyi cím pedig rendőrkapitányira változzon. Az első — ideiglenes jellegű — törvényhatósági bizottságnak egyébként a következő volt az összetétele. A volt Hajdúkerületből bekerült a testületbe hatvan választott, hatvanhárom virilis képviselő, összesen tehát 123. A volt szabolcsi részekből ötvenegy választott, huszonkét virilis, tehát összesen hetven- hárman. A volt bihari községekből választói jogon nem került be senki, virilis címen viszont tíz fő. Összegezve megállapíthatjuk tehát, hogy a vármegye legfontosabb önkormányzati szervében a volt Hajdúkerület 59,7 százalékos képviselethez jutott, míg a volt szabolcsi községek 35,4 százalékkal, a bihariak 20 Uo. IV. B. 902/a. 1. 1876. szept. 4. és Debreczeni Ellenőr 1876. szept. 4. III. évf. 172. sz. 2. old. A Hajdúkerület régi pecsétjeit elküldték a Nemzeti Múzeumba. 21 HBmL. 901/c. 1. 154/1876. dec. 16. A megye jóváhagyása. 9
