A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)

Tanulmányok - Perjés Géza: Bihar megye 1728. évi adóösszeírásának gép feldolgozása

és osztályozási vidékek között

18. tábla

járás

6

Margittai

7

Élesd i

8

Belényesi

9

NagyKállói

12

Debreceni

13

Hajdúböszörményi

Összesen

1 1 2

1 1 2

1 I 2

1

2

2

vidék

1

5

7

26

44

131

17

7

11

22

20

7

—

1

—

192

8

—

—

—

—

—

1

—

1

26

4

5

—

4

—

1

—

—

—

24

11

1

1

8

4

11

—

1

—

52

40

14

17

41

50

63

1

2

1

425

becslőjárásokon belül

—

7,1

29,4

17,1

52,0

69,8

—

—

—

30,8

42,5

50,0

64,7

53,7

40,0

11,1

—

50,0

—

45,2

20,0

_

—

—

—

100,0

—

100,0

6,1

10,0

35,8

—

9,8

—

1,6

—

—

—

5,6

27,5

7,1

5,9

19,4

8,0

17,5

—

50,0

—

12,3

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

formákon belül

—

0,8

3,8

5,3

19,8

33,6

—

—

—

100,0

8,9

3,6

5,7

11,5

10,4

3,6

—

0,5

—

100,0

30,8

—

—

—

—

3,8

—

3,8

100,0

16,7

20,8

—

16,6

—

4,2

—

—

—

100,0

21,3

1,9

1,9

15,4

7,7

21,3

—

1,9

—

100,0

9,4

3,3

4,0

9,6

11,8

14,8

0,2

0,5

0,2

100,0

A sármelléki processus keleti határát nagyjából Nagyiéta—Hencida—Mezősas vonala alkotta.

A nagyszalontai járás Cséff'a és Nagyszalonta vidékéről húzódott kelet felé egészen a belényesi processus papmezei districtusáig. Északról nagyjából Hosz- szúmező—Almamező—Less vonala határolta, dél felé pedig furcsa módon egészen a Bél hegység keleti lejtjein fekvő Havas-Dombroviczáig terjedt.

A váradi járás középen, a többi járás közé beékelve egészen a megye keleti határáig terjedt.

Ezen az öt, pontosan hét járáson belül azonban igen különböző adottságú vidékek voltak, és semmiképpen sem voltak egyneműek a mezőgazdasági művelés szempontjából. A kataszteri felvételnél viszont éppen arra törekedtek, hogy a lehetőségekhez képest egyforma adottságú helységeket vonjanak össze egy-egy összeíró körletbe. Ezek a körletek voltak a becslőjárások és azok osztályozási vidékei. A megyében 9 becslőjárás volt, egyenként két osztályozási vidékkel. Ehhez jött az 1728-ban még Bihathoz tartozó Acsád (1883-ban a nagykállói becslőjáráshoz tartozik), Kaba és Kispércs (debreceni becslőjárás), valamint Sámson (böszörményi becslőjárás). Az egyes becslőjárások osztályozási vidékei (a következőkben: bj. és ov.) nagyjából így helyezkedtek el:

93