A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)
Tanulmányok - Perjés Géza: Bihar megye 1728. évi adóösszeírásának gép feldolgozása
megegyezik azzal, amit az eddigi elemzések során kaptunk. Láthatjuk, az igénytelen zab aránya a vetés- és a termésszerkezetben a rosszabb adottságú csoportoknál jóval magasabb. Ugyanakkor az is tapasztalható, hogy a természetföldrajzi adottságok alakulásával párhuzamosan egyre változatosabb a vetésszerkezet, az árpa aránya pedig fokozatosan emelkedik. Kézenfekvőnek tűnik, hogy ez adatok alapján kiszámítsuk az egy háztartásra eső gabonamennyiséget. Itt természetesen igen nyomatékosan kell hangsúlyoznunk, hogy a kapott eredményeket igen nagy óvatossággal kell kezelni, mindenekelőtt azért, mert mint láttuk, a Biharban használt köböl azonosítása távolról sem tekinthető megnyugtatónak. Mindazonáltal a kapott arányok igen sokatmondóak, amint ezt a következő táblából is láthatjuk. Egy háztartásra eső gabona (q) Művelési forma Búza Rozs Árpa Zab Összes Egy nyomás 4,81 0,02 0,04 1,74 6,6i Két nyomás 7,60 0,34 0,80 2,44 11,18 Három nyomás 6,60 1,40 1,68 1,52 11,20 Nincs nyomás 2,48 0,18 0,21 1,02 3,89 Főátlag 5,93 0,28 0,53 1,96 8,70 Három nyomás = 100 Egy nyomás 73 1 2 114 59 Két nyomás 115 24 48 161 100 Három nyomás 100 100 100 100 100 Nincs nyomás 38 14 13 67 35 Főátlag 90 20 32 129 78 Láthatjuk, hogy az egy háztartásra eső összes gabona mennyisége a két legjobb adottságú művelési formánál, ti. a két-háromnyomásosnál a legmagasabb, és lényegében egyforma. Mindazonáltal e két művelési forma között is lényeges különbségek vannak az egyes gabonák aránya szempontjából. A százalékos táblán — ahol a három nyomás adatait vettük 100-nak — láthatjuk, hogy a kétnyomásos helységekben búzából 15%-kal, zabból 61%-kal több jut egy háztartásra, viszont rozsból csak negyed, illetve fele annyi. Az egynyomá- sos helységekben az egy háztartásra eső összes gabona a két- és háromnyomásos művelésűeknek kereken 60%-át teszi ki. Ha pedig a három nyomás adatait vesszük 100-nak, akkor az egy nyomásnál búzából nagyjából háromnegyed annyi, rozsból és árpából század-, illetve ötvenedannyi jut. Zabból viszont 14%-kal több jut. Kétségtelen, hogy a nyomás nélküli helységekben vannak a legrosszabb helyzetben. A három nyomáshoz képest csupán egyharmad résznyi jut egy háztartásra. Mindez nemcsak az eddig tapasztaltakkal vág egybe, hanem amint a későbbiekben látni fogjuk, teljesen összhangban van a kenyérgabonaellátásra vonatkozó adatokkal. így csak azt mondhatjuk, hogy ha a kiszámított mennyiségek abszolút értékével szemben kételyeket támaszthatunk is, de arányaikat mindenképpen komolyan kell vennünk. 87
