A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)
Tanulmányok - Perjés Géza: Bihar megye 1728. évi adóösszeírásának gép feldolgozása
4. sz. korrelációs mátrix (N = 425) 1 2 3 4 5 6 7 1. 1,00 0,39-0,38-0,30-0,26-0,68 — 0,66 Szintmagasság 2. 1,00-0,40-0,11-0,10-0,42 — 0,37 Örökös jobbágyok száma 3. 1,00 0,97 0,71 0,47 0,44 Szabad jobbágyok száma 4. 1,00 0,78 0,36 0,34 Ossz. háztartás 1728 5. 1,00 0,19 0,14 Össz. népesség 1880 6. 1,00 0,88 Szántó utáni Tj/fő 7. 1,00 Össz. művelt terület Tj/fő A mátrix 2. és 3. sorából pedig az olvasható le, hogy az örökös jobbágyok számával párhuzamosan az egy főre eső tisztajövedelem csökken, a szabad jobbágyok számának emelkedését viszont növekedés kíséri. A mátrix 4. és 5. sora szerint a helység nagysága és a Tj/fő között pozitív összefüggés áll fenn, ami teljesen egybevág mindazzal, amit eddig tapasztaltunk. Az r7e=0,88 korreláció pedig azt mutatja, hogy az egy főre eső összes területből eredő tisztajövedelem nagysága 77%-ban a szántó utáni Tj-től függ (r2 = 0,77). A mezőgazdasági termelés természetföldrajzi adottságai az 1728-as összeírás leíró része alapján Hasonlóan, mint az 1715-ös és 1720-as összeírás alkalmával, 1728-ban is elrendelték, hogy az összeíróknak ki kell térniök a települések határának domborzati viszonyaira, a művelhetőségre, termékenységre és a vízkárokra.17 Az 1728-as összeírásnak általunk vizsgált tizenegy megyéjében próbafúrásokat végezvén, úgy találtuk, hogy az összeírok ezeknek az előírásoknak megfeleltek, s bár különböző mértékben ugyan, de a feltett kérdésekre válaszoltak. Egyedül a vízkárokra vonatkozó adatok tűntek hézagosnak, így azokat nem is vittük fel a gépi adathordozóra, következésképpen számszerű értékelésük sem vált lehetővé.18 17 „Territórium quoad procreationem est valde fertile... vel est mediocris bonitatis vel sterile... Tandem terrae quoque situs et feracitatis ac culturae... exacte specificantur... Vel possessio... verum in loco alto, montoso, nimium depresso vehementium ingruentiae et aquarum inundatione obnoxia habet”. OL. Kancelláriai Lt. Cone. Exp. N. 25 ex Martio 1726. „Rubricae Conscriptionis”. 18 így aztán Bihar megyében sem tudtuk a vízkárok kérdését számszerűen megfogni, ami annál is sajnálatosabb, mivel a folyószabályozások és a Sárrét lecsapolása előtt a vízkárok igen jelentősek voltak a megyében, ugyanakkor a megye összeírásában bőségesen találhatók rá adatok. A vízkárok kérdésével legutóbb Bársony István foglalkozott: Termelési adottságok és lehetőségek Bihar megyében a XVIII. század elején c. tanulmányában. (Acta Universitatis Debrecensis. Szer к.: Szendrey István Magyar Történelmi Tanulmányok, Db. 1975.) Az idevonatkozó irodalmat 1. Bársony tanulmányában. — A vízkárok az 1728-as összeírás tanúsága szerint szinte a megyének minden táját érintették, legyen sikvidékről, dombságról, vagy középhegységről szó. A belényesi processusban (а XIX. század végi közigazgatási beosztás szerint a Vaskohi járásban) levő |Herzest határa az 1040 m magas Prislopban eredő patakocska által „ferme quotannis exudationi obnoxium”; ugyancsak a vaskohi járásban fekvő Solyom és Stej és a béli járásban levő Barzest rétjeit önti el évenként az árvíz; Dragonyesd, mely a Fekete-Körösbe ömlő Pretosz Körös torkollatában fekszik, gyakran van árvíz; a Nagy Sárrétben fekvő Szerepnél a helyzet már katasztrofális: „Arare potest, quando exundationes, admittunt, nam omni ferme anno totum quod modicum est sterile, imo 73
