A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)

Tanulmányok - Perjés Géza: Bihar megye 1728. évi adóösszeírásának gép feldolgozása

punk, mivel a többi már ismerős az előző mátrixból. Amiről tehát tábláink alapján már határozott benyomást szerezhettünk, azt itt a korrelációszámítás révén bizonyítva is látjuk. Egyik igen fontos eredmény: a szintmagasság és a szántó, valamint az összes terület átlagos tisztajövedelmének közepesnél erősebb negatív összefüggése (reд= —0,71 és r71 = —0,71)1:l.

A mátrix 2. és 3. sora pedig azt bizonyítja, hogy az örökös jobbágyok számával a Tj/kh negatív, a szabad jobbágyokéval viszont pozitív összefüggésben áll. Végül pedig az r7>6=0,92 korreláció azt mutatja, hogy az összes terület átlagos Tj/kh-ja szinte kizárólag a szántó Tj/kh-jától függ.11 12

Összes tisztajövedelem. Az egyes művelési ágak és az összes művelt terület tisztajövedelmét a 8. és 9. táblán láthatjuk. A 10. táblán tüntettük fel az egyes csoportok helységeinek és lakóinak számához viszonyított részesedési arányát az összes tisztajövedelemben.

Ezen a táblán együtt láthatjuk az egyes művelési ágakhoz, illetve településkategóriákhoz tartozó helységek agrártermelési feltételeinek mennyiségi és minőségi különbségeit.13

Nézzük a művelési ágak szerinti csoportosítást. Láthatjuk az egynyomásos művelést folytató helységek súlyukhoz képest milyen csekély mértékben részesednek az egyes művelési ágak és az összes terület utáni tisztajövedelemből. Különösen feltűnő, hogy bár a lakosság 30,8 százaléka tartozik ide, a szántó összes tisztajövedelméből csupán 13,3%-kal, a szőlőből pedig 2,3%-kal részesednek. Az összes művelt terület tisztajövedelméből való részesedésük a szántóéhoz hasonló.14

Nagyjából ugyanez a helyzet azoknál a helységeknél, melyeknek 1728-ban nem volt szántójuk, illetve nem folytattak nyomásos művelést. Ezzel szemben a két- és háromnyomásos művelést folytató helységek lakói számarányuknál nagyobb mértékben részesülnek a tisztajövedelemből.

A települési kategóriák szerinti csoportosításból megint csak az vehető ki, hogy a nagyobb helységek részesedése a tisztajövedelemből jóval nagyobb számarányuknál.

Ugyancsak világosan látható, hogy a mezővárosok mennyivel jobb helyzetben vannak, mint a falvak.

Egy főre eső tisztajövedelem. (Tj/fő). Az egyes művelési ágakból származó tisztajövedelmet elosztva a lakosság számával kapjuk meg az egy főre eső tisztajövedelmet. A képzett csoportok agrártermelési adottságainak megítélése szempontjából ez a legfontosabb index, mivel a különböző művelési ágak mennyiségi és minőségi jellemzői a népességre vonatkoztatva együtt mutatkoznak. Az eredményeket all. tábla tartalmazza.15

11 A linearitás felvetése mellett az y61 regressziós egyenlet „b” együtthatójának értéke — 0,0115, az y, i egyenletnél — 0,0109, ami azt jelenti, hogy a szintmagasság 50 m-es emelkedésével párhuzamosan egy kh. szántó Tj-e 0,58, az összes területé pedig 0,54 K-val csökken.

12 Pontosan 85%-ban; ti. a determinációs együttható (r2) értéke 0,85. Ebben az összefüggésben már nyugodtan lehet a linearitást feltételezni, ilyen formán viszont teljes bizonyossággal állapítható meg, hogy miután a b együttható értéke 0,87, a szántó tisztajövedelmének 1 koronával való megnövekedése az összes terület Tj-nek 87 krajcámyi megnövekedését vonja maga után.

13 Ti., amint ezt már a 10. jegyzetben is megállapítottuk, az egyes művelési ágak összes Tj-ét úgy számítottuk ki, hogy a holdak számát megszoroztuk a Tj/kh-val, így az összes terület Tj-e egyenlő az ott közölt képlet számlálójában kapott összeggel.

14 Ez természetszerűen következik a szántó- és az összes terület, valamint a szántó Tj/kh és az összes terület Tj/kh rendkívül szoros összefüggésekből, amint ezt az előbbiekben láthattuk.

15 Most is, mint az előzőekben, a számításokat Nagyvárad, Berettyóújfalu, Kaba és Püspöki kihagyásával is elvégeztük. Az eredmények a táblázat alján láthatók.

5«

67