A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)
Tanulmányok - Perjés Géza: Bihar megye 1728. évi adóösszeírásának gép feldolgozása
25% körül van, viszont az erdőé 52%. Ugyanakkor az E csoportban a szántó aránya 54%, erdő pedig egyáltalán nincs. Az összesített táblából azt is láthatjuk, hogy a magas értékű művelési ágak aránya az F településkategóriában a legnagyobb: a szőlőé 3,4 a nádasé 2,5%; bár az idetartozó helységek az összes művelt területnek csupán 14,8%-át birtokolják, mégis határukban van az összes szőlőterület 45%-a és a nádas 40%-a. Igen éles a különbség a községek és a mezővárosok között: az előbbieknél a szántó aránya 37,4%, az utóbbiaknál viszont 56,1%; az erdő szempontjából a helyzet természetesen éppen fordított: a községeknél aránya 35,4%-ra rúg, míg a mezővárosoknál csupán 6%. Azt is láthatjuk, hogy a rét és a legelő aránya a mezővárosokban némileg 11,9 ill. 17,4%, 9,1 ill. 16,1%-kal szemben, ugyanakkor viszont a kert és a szőlő, tehát a két legjövedelmezőbb művelési ág aránya jelentősen magasabb: közel 4—4%, 0,8 ill. 0,6%-kal szemben. Az 5. táblán és a 2. diagramon ábrázoltak a művelési ágak arányát a helységek, valamint az 1880. évi népesség számával összevetve. Ez a tábla és diagram is igazolja eddigi benyomásainkat, azt ti., hogy a két- és háromnyomásos művelést folytató helységek sokkal jobb helyzetben voltak, mint a többiek. Nézzük csak: az összes helység 30,8%-a folytatott egynyomásos művelést 1728- ban, s ugyanezen helységekben — miután kis települések — a lakosságnak csupán 20%-a lakik 1880-ban. De ez a viszonylag kis számú népesség számarányánál kevesebb szántót, jóval kevesebb szőlőt, de aránytalanul több erdőt birtokol (17,8, 3,4 és 30,5%). A valamikor három nyomást folytató helységek lakói viszont számarányuknál sokkal magasabb arányban részesülnek értékesebb és sokkal kisebb mértékben az értéktelen művelési ágakból. Mindezek után egyáltalán nem meglepő az a kép, ami elénk tárul a községek és a mezővárosok helyzetét ábrázoló diagramból. Miután ugyanis Bihar megye 19 mezővárosából 14 az F csoportba tartozik, ugyanakkor többségük két-, ill. háromnyomásos művelést folytatott, nem lehet kétséges, hogy helyzetük is jobb. Egy főre eső terület. Természetesen az sem érdektelen, hogy egy-egy művelési ágban mennyi terület jutott egy lakóra. Hogy a kontroll lehetőségét biztosítsuk, alább részletesen közöljük az 1880. évi népesség megoszlását művelési formánként és települési kategóriánként. A népesség megoszlása 1880-ban Egy Kettő Három Nincs szántó Nincs nyomás Összes nyomás A 51 679 33 298 1 878 9 332 20 882 117 069 В 16 196 51 535 3 678 — 7 561 79 060 C 3 272 25 323 8 886 565 4 353 42 399 D 3 839 2 0298 6 824 915 — 31 876 E 3 430 6 789 4 772 — — 14 991 F — 70 935(1) 20 859 6 122 8 347 106 263 (2) Ö 78 416 208 078 (3) 46 897 16 934 41 233 391 658(4) Megjegyzés: (1) (2) (3) (4) Nagyvárad nélkül: 39 611 Nagyvárad nélkül: 74 939 Nagyvárad nélkül: 176 854 Nagyvárad nélkül: 360 334 57
