A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)

Közlemények - Gazdag István: A termelőszövetkezeti parasztság életkörülményei Debrecenben (1948-1952)

voltak, további egészségügyi fejlődést biztosít, míg a szórt települések ismét belesüllyednek a tér és idővégtelenségbe. Ha figyelembe vesszük, hogy a földosztás a tanyásodás folyamatát még kiterjesztette, ezeket a meggondolásokat nagyon is szem előtt kell tartanunk és sürgős megoldást keresnünk.”

A megoldás eszközeinek tekintették:

I. Az egészségügyi orvosi, illetve egészségvédelmi szolgálat kiterjesztését;

II. A védőnőhálózat megteremtését;

III. A tanyai egészségőrök kiképzését.

Az egészségügyi kormányzat a leggyorsabban megoldandó feladatoknak tekintette a WC kérdés megoldását, a lakás egészségügyi javítását, a tetvek elleni küzdelmet, a megfelelő táplálkozás és ivóvíz biztosítását „... a felvázolt egészségügyi kultúrterv óriási munkatöbbletet jelent a falu egészségügyi dolgozóinak. Ez azonban nem mentesít bennünket az évszázados hiányok (Kiemelés G. I.) pótlása megkezdésének kötelezettsége alól.”17

Megállapíthatjuk, hogy a szövetkezeti tagság és családjaik a vizsgált időszakban rendkívül mostoha körülmények között éltek. Az állami támogatás a termelési alapok képzésére irányult. Az első évek ugyanakkor nagyon kevés jövedelmet biztosítottak a tagságnak. Az 1950 decemberében készített zárszámadások igen gyenge eredményeket mutattak fel. A felvett előlegeken kívül kevés összeg járt a tagoknak, sőt sok esetben visszafizetésre is sor kerülhetett. Szinte valamennyi csoportnál a hiteleket meg kellett hosszabbítani. Az eredménytelen évzárás miatt sokan ki akartak lépni.18

Forrásaink tanulsága alapján elmondhatjuk, hogy a szövetkezeti tagok és családtagjaik éppen hogy rendelkeznek azzal a minimális táplálékkal, ami az élet egyszerű újratermeléséhez elegendő; ruházatuk szűkösen elég volt arra, hogy védje testüket az időjárás viszontagságaitól, volt fedél a fejük felett, be tudtak húzódni a házba, hogy létrehozzák a családot és egészségük jó ideig csak saját maguk vigyázták.

Termelőszövetkezeti parasztságunk ezzel a háttérrel indult el a közös gazdálkodás útján, erőfeszítéseit, önfeláldozását, csak életkörülményeinek feltárása alapján érzékelhetjük igazán.

The living conditions of the members of agrarian-cooperatives in Debrecen (1948—1952)

by István Gazdag

The complex analysis into the history of development of the cooperatives makes it necessary to investigate the living conditions as well, along with problems of the structure of management, production and politics. At the beginning, the living conditions of the peasants were determined by their conditions before joining the cooperative. The first considerable change was brought about only by the extensive socialist farming.

The problems and concerns of the first years is illustrated by characterizing the conditions of lodging, eating and health. The essay is based on the health survey done by the Academy of Sciences in 1949. This way, information on 35 cooperatives was gained, which indicate that the level of civilization as concerns lodging, eating and health conditions was very low among the member families. As a conclusion, the government’s project for improving the health conditions of villages and farms is summerized.

17 Gáli.: i. m.

18 HBmL. XXIII. 102/a. 1950. dec 21. 1950. novembertől kenyérellátási gondok is jelentkeztek a megyében.

198