A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)
Közlemények - Gazdag István: A termelőszövetkezeti parasztság életkörülményei Debrecenben (1948-1952)
Villany VÍZ Fürdőszoba száma Meleg Hideg Vert föld vezeték padlózat magánlakások szobák száma Mg. munkás és napszámos 0—10 kh birtokos, bérlő 10—25 kh birtokos, bérlő 237 37 10 425 95 781 586 162 91 1104 118 2385 248 102 54 617 59 1164 Kategóriánkban szereplő lakosok többsége 1 szobás lakásban lakott, lakása minimális felszereltséggel sem rendelkezett. A padlózat általában földes, a szobák rendszerint egy, esetleg kettő 80 X 60-as ablakkal rendelkeztek. A lakóházak kétharmada karbantartott, egyharmada elhanyagolt állapotban volt. A lakóépület nagyon sok esetben összeépült az istállóval. A 36 szövetkezet lakásviszonyait értékelő orvosi vizsgálat 18 esetben „kielégítő” minősítést adott, a többi lakás esetében a „nem megfelelő” értékelés a következő jellemzőket tartalmazta: földes, nedves, dohos, nagyon gyenge ajtó-ablak, düledező állapot, stb. A lakások fűtését vaskályhával, kemencével oldották meg, tüzelőanyagnak csutkát, szalmát, kórót, gallyat, tuskót használtak. A villanyhálózat kiépítése nem történt meg, így világításra petróleumot használnak. A vizsgálat tanyaközpontokban, tszcs-ben az árnyékszék átlagos típusa a latrina. A szövetkezetek latrina állományából mindössze öt nyert el megfelelő minősítést, hat tanyaközpontban egyáltalán nem volt, hét esetben javítást, pótlást kellett elrendelni, hat latrina elhanyagolt, egészségtelen minősítést kapott, azonnali kihordást tíz esetben kellett elrendelni. A tanyán élő emberek tevékenységének fontos területe a gazdasági udvar, a gazdasági épület. Az épületek általában vályogból készültek és igen elhanyagoltak, javításra szorulnak. A gazdasági udvar rendje és tisztasága elsősorban a trágya kezelésétől függ, ezért az értékelés során elsősorban ezt vizsgálták: 10 szövetkezetben a trágya kezelését rendben találták, míg 23 esetben a rendezetlenség, szakszerűtlenség miatt elmarasztalták a gazdasági udvarért a közös gazdaságokat. II. Táplálkozás A lakosság életvitelében fontos szerepet játszó táplálkozásról keveset tudunk. Az ivóvízellátás köz- és magánkutakból történhetett: Nagycserén 3, Bánkon 2 közkút működött, mind az öt nyitott — Nagyhegyesen közkút nem volt. A magánkutak becsült száma: Bánkon 300—400, Nagycserén 340—400 (ebből 2 fúrt és 2 zárt — a többi nyitott), Nagyhegyesen 250 (mind nyitott). A szövetkezetek 10 kútjának vize ihatatlan, javításra vár 2, becsurgás van 12 kútnál és iható a vize 10 kútnak. Az orvosi felmérés során minősítették az általános táplálkozási viszonyokat is. Megfelelő minősítést (főtt és vegyes étel) kapott 14 szövetkezet tagsága, míg 20 közösgazdaság tagsága és családja egyoldalú, kenyeres táplálkozást folytatott. Kilenc esetben a felülvizsgáló orvos megjegyezte a gyümölcs és főzelék hiányát. A tejkezelésre vonatkozó adatlapokból megtudhatjuk, hogy 12 szövetkezetben a tagok kaptak tejet. A 34 szövetkezetből mindössze egy szö13* 195
