A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)

Közlemények - Gazdag István: A termelőszövetkezeti parasztság életkörülményei Debrecenben (1948-1952)

esélyekkel indult el az új úton, maga mögött hagyva, megtagadva vagy elsiratva az önálló paraszti létet, feladva korábbi életének nagy céljait: földet szerezni, a holdak számát növelni, állatokat nevelni, tenyészteni. Ez a fordulópont azonban csak folyamatként valósulhatott meg, elsősorban az objektív körülményekben történt kedvező változások alapján. Az indulás évei voltak a legnehezebbek. Szegényes forrásaink között rangos helyet foglalnak el az egészségügyi helyzetet felmérő kitöltött kérdőívek.

A Magyar Tudományos Akadémia 1949-ben településegészségügyi vizsgálatot kezdeményezett azzal a céllal, hogy feltárja az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, gépállomások és tanyaközpontok közegészségügyi helyzetét.4 Nyilvánvaló, hogy nem az 1—2 éves múlttal rendelkező vállalatok, szövetkezetek minősítése volt a cél, hanem annak a valóságos helyzetnek a feltárása, amelyből ki kellett nőnie a szocialista mezőgazdaságnak. A felmérések alapján vázlatosan ugyan, de kirajzolódik a termelőszövetkezeti parasztság életkörülményeinek néhány fontos területe a lakás, a táplálkozás és az egészségügyi kultúra tekintetében. A levéltárunk birtokában levő felmérések debreceni termelőszövetkezetekről, tanyaközpontokról készültek, ezentúl még néhány, a témához szorosan kapcsolódó forrással is rendelkezünk, amelyek lehetővé teszik, hogy megkíséreljük vázolni a közös gazdálkodás útjára lépett tanyai parasztság élettevékenységének fenti vonatkozásait az első években.5 Dolgozatunkban így érintjük a leírás szintjén az életforma objektív elemeiből a lakás nagyságát, felszereltségét; szubjektív elemeiből a fogyasztási szokásokat és a lakáshasználat módját. A vizsgált időszakban működő termelőszövetkezetcsoportok:6

4 HBmL. XXIII. 113/b. 1.306—8/1951. Az Országos Közegészségügyi Intézet 1950. április 6-án felkérte Debrecen város tisztifőorvosát település-egészségügyi vizsgálat adatfelvételezési munkáinak megindítására.

5 HBmL. XXIII. 113/b. 1. 306—8/1951.

Bánk, Nagyhegyes, Nagycsere tanyaközpontokról, a Gazdasági Akadémiai majorságról, a Hortobágyi Állami Gazdaság Elep I. üzemegységéről, a debreceni gépállomásról található kitöltött kérdőív. A tanyaközpontokra vonatkozó főbb kérdéscsoportok: lakásviszonyok, vízellátás, élelmiszerellenőrzés, egészségügyi szempontból jelentős objektumok, kulturális és társadalmi élet egészségügyi vonatkozásai, egészségügyi ellátás és helyzet. Ä kérdések száma: 54.

HBmL. XXIII. 113/b. 316—28/1950. augusztus 19. Debrecen Város Tisztifőorvosi Hivatalának jelentése Hajdú-Bihar megye Tanácsa V. B. közegészségügyi és népjóléti osztálya számára. A jelentés 34 debreceni termelőszövetkezeti csoport és az ebesi, kismacsi állami gazdaságok kérdőíveit összesítette.

6 Hajdú-Bihar megye termelőszövetkezeteinek katasztere. Összeállította: Mervó Zoltánné. Dokumentumok a termelőszövetkezeti mozgalom Hajdú-Bihar megyei történetéhez. (Szerk.: Gazdag István) Db. 1977. 176—178. old.

192