A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)

Közlemények - Rácz István: Debrecen város hitelügyletei 1693-1848

egyházszervezetektől egyaránt hitelezett. Ezt a szempontot azért kell hangsúlyoznunk, mert a protestáns Debrecen a vallási toleranciának a XVIH. század első felében még nem sok jelét mutatta. Közismert, hogy milyen hevesen tiltakozott Bécs katolizációs törekvései ellen, a katolikus vallású lakosok előtt csak uralkodói parancsra nyitotta meg a kapuit.

A protestáns egyházi intézmények közül mindenekelőtt a helybeli Református Kollégium kínálkozott hitelforrásul. A város első hitelügyletét 1704-ben kötötte a Kollégiummal, s Debrecennek egyszersmind ez volt az első hitelezése egyházi pénzből.26 Később a helybeli református egyház is feliratkozott a hitelezői sorába.27 A protestáns felekezetek közül vidéken többször fordult hasonló jellegű igénnyel a Sárospataki Református Kollégiumhoz, a pápai és a miskolci református egyházhoz.28

Debreceni vonatkozásban a hitelezés területén a protestáns intézmények jelentőségét felülmúlták a katolikus felekezetektől származó tőkepénzek. A XVIII. század közepétől a piarista rend feltűnésével és megerősödésével a katolikus egyház helyben is jelentkezett a tőkekínálatával.29 Ennél azonban fontosabb szerepet játszottak a nagyobb múltú vidéki katolikus egyházi szervezetek, az egri és nagyváradi püspökségek, azok káptalanjai és különböző tartozékaik.30 Debrecen egyházi jellegű hitelezésének a méreteire jellemző, hogy Váradon a római katolikus egyház mellett a görögkatolikusokat is bevonta a hitelhálózatába: a Váradi Görögkatolikus Egyházat, a Váradi Görög Egyesület Pénztárát és a Váradi Görög Egyesület Világi Szemináriumát.31 Kisebb hatósugárral, de egyáltalán nem lekicsinyelhető módon egészítették ki Debrecen katolikus hitelezőinek a körét a gyöngyösi franciskánusok.32

Az egyes hitelezők — magánosok és egyházi testületek — eltérő nagyságú összegeket bocsátottak Debrecen rendelkezésére. A legkisebb tételeket 1694- ből és 1695-ből jegyezték fel s ezek 100—100 forintról szóltak.33 Legtöbb viszont a magánszemélyek közül gróf Buttler Gábortól származott, aki 18 év folyamán egymaga 81 ezer forintot hitelezett.34 A felekezetek közül a váradi római és görög katolikus egyház ezt jóval túlszárnyalta, hiszen csupán 1816- 17-ben 82 ezerre rúgott az ottaniak Debrecennek nyújtott kamatozó tőkéje.35

Megoldhatatlan feladatra vállalkoznánk, ha a hitel eredetét és egymáshoz viszonyított arányát társadalmi osztályonként, ill. rétegenként és csoportonként számszerűen akarnánk megállapítani. A kutatás jelenlegi állása elsősorban arra ad lehetőséget, hogy a fentebb számbavett rétegek és csoportok hitelezésének dominánsabb időszakait nagyvonalakban körülhatároljuk. Alapelvként kell azonban megállapítani, hogy valamennyi hitelforrás-típus táplálta Debrecen szükséget szenvedő háztartását, feltűnésétől kezdve a vizsgált korszak végéig. Voltak azonban olyan időszakok, amikor az egyes rétegek hitelügyletei jobban előtérbe kerültek a többiekkel szemben. Ezeket a szempontokat figyelembe véve arra az eredményre juthatunk, hogy a XVII. század utolsó évtizedé26 HBmL. IV. A. 1013/p/l. No. 299.

27 HBmL. IV. A. 1013/I/a. 121. (1840/41. évkör)

28 HBmL. IV. A. 1013/p/l—6. No. 295., 308., 346., 378., 404., 406.

29 Uo. No. 179., 192., 193., 298., 330., 468.

30 Uo. No. 469., 482., 573—575., 582., 673., 715, stb.

31 Uo. No. 884., 885., 894., 895., 1015.

32 Uo. No. 231., 241., 242., 250., 258., 264., 265., 285.

33 HBmL. IV. A. 1013/p/6. (1694, 1695. évkör).

34 HBmL. IV. A. 1013/p/2. No. 348., 403., 411., 413., 420., 429., 455., 463.

35 HBmL. IV. A. 1013/p/6. No. 566—586.

180